OVH: Műszaki irányelvek. Dombvidéki vízrendezés - Vízmosáskötések gátakkal és surrantókkal (1983)

-5 MI-10-142/1—83

4.4.4. A talajveszteség meghatározásakor* számba kell venni:

— a felületi erózió,

— a vonalas erózió

által okozott talajveszteséget is.

4.5. A mértékadó vízhozam

Hazai viszonyok között a fajlagos lefolyás a 14 m3/s/km2 értéket általában nem haladja meg (F1. függelék).

A mértékadó vízhozam számítására a helyszíni megfigyelések és a VMS 200-as sorozatban foglaltak az irányadók.

Vízmosáskötő művek hidraulikai méretezését a vízépítési gyakorlatban elfogadott méretezési elvek szerint kell végezni.

Gátak, ejtőaknák beömlő, illetve kiömlő nyílását olyan méretűre kell tervezni, hogy biztonságosan vezesse a mértékadó vízhozamot uszadék, hordalék ne tömhesse el és kimosódás ne veszélyeztesse a műtárgyakat.

A gát koronaéle a bukócsészében előálló mértékadó vízszint fölött legalább 10 cm-re legyen.

A gátkorona élei a bukócsészétől a vízmosásoldalak felé IS — 120 arányban emelkedjenek.

4.6. Helyszínrajzi elrendezés

A vízmosáskötő művek helyszínrajzi elrendezésénél számításba kell venni

— a hossz- és keresztszelvények által meghatározott adottságokat,

— vízmosásrendszemél a mellékvölegyek kiágazását,

— a vízmosásba torkolló időszakos vízelvezető műveket, azok megfelelő kialakítását,

— a tervezett művek környékének művelési, hasznosítási viszonyait (pl. a művek megépítésével nem szabad a parti birtokosok számára aránytalanul hátrányos helyzetet létrehozni),

— a vízmosást érintő, keresztező vezetékek épségét, üzemeltetési biztonságát,

— az utak, épületek és egyéb művek elhelyezkedését,

— a talajvíz, rétegvíz helyzetét.

A helyszínrajzon fel kell tüntetni a birtoktesteket, helyrajzi számukat és tulajdonosaik nevét, továbbá az építés ideje alatt igénybe vehető területet (mértékét, művelési ágát).

4.7. Hossz-szelvény

A hossz-szelvény tervezésénél számításba kell venni

— a vízmosáskötés célját (hordalék visszatartása, mederbiztosítás),

— a vízmosásfenék anyagának erózióval szembeni ellenállóságát,

— a vízmosásban levonuló hordalék mennyiségét,

— a vízmosásban levonuló víz középsebességét,

— a hordalékfelszín várható kialakulását,

— a vízmosást keresztező műveket és alapozásukat,

— a növényzet hatását a vízmosásra, a hordalék visszatartására.

A vízmosásban megfigyelt hordalék lerakódások adatait alkalmazni kell a hordalék visszatartásánál kialakuló feltöltődési hossz-szelvény várható esésviszonyaira. Ennek tapasztalati értékei a következők:

— lösz, löszös iszap talajnál: 1— 3°/00

— homok, homokos agyag talajnál: 5—10°/oo- agyagos talajnál: 10-20°/oo- vegyes szemszerkezetű talajnál: 30°|00 .

Homokos, iszapos hordaléknál a gátudvarban a hordalékfelszín olyan parabolává alakul, melynek a vízmosásfenékhez csatlakozó érintőjének esése 30°/oo, akkor is ha a vízmosásfenék tényleges esése több 30°/oo*nél.

A gát alatt a medret szükség esetén burkolattal** kell biztosítani. A levonuló víz középsebességét úgy kell megválasztani, hogy a víz a meder épségét ne veszélyeztesse.

* MI-08 1787 ** MI-10 239