OVH: Műszaki irányelvek. Dombvidéki vízrendezés - Vízmosáskötések gátakkal és surrantókkal (1983)
-3MI-10-142/1 —83 Az évi átlagos kárértéket legalább 20 éven keresztül várhatóan elhárított kárból kell becsülni. A kárértéket a következők szerint lehet csoportosítani és összegezni. A hordalék-keletkezés helyén okozott károk: — a talaj termékenységének csökkenése, — a mező- és erdőgazdasági területek felszabdalódása, majd ezt követő — rendszerint csökkent értékű — kényszerű művelésiág-változtatás (pl. szántóból legelő, legelőből erdő stb.), — a termőfelület folytonosságának megszakadása, — az évenként kimosódó növényi anyagok, — a művelés technikai-biológiai-gazdaságosságj viszonyainak romlása. A hordaléklerakódás helyén okozott károk: — a hordalék és vízelöntés által okozott közvetlen terméskiesés, — a vízfolyásmedrek, vízhasznosítási művek, tározók feliszapolódása, — a kommunális létesítmények, épületek, utak, vasutak, hidak rongálódása, — a hordalékkal elöntött területek talajának minőségi romlása, — a völgyfenéki területek talajvízállásának megemelkedése, pangó, vízállásos területek keletkezése,, — a magas hordaléktartalmú víz felhasználásának költségnövekedése. A vízmosáskötés és hordalékvisszatartás általában mező- és erdőgazdasági területen akkor gazdaságos, ha a vízmosáskötés költsége nem haladja meg az évi áltlagos kárérték tízszeresét. Az ellenőrző gazdasági számításhoz az 1 m3 visszatartott hordalék fajlagos költség-mutatót kell meghatározni. Ha a hordalékvisszatartás fajlagos költsége nem haladja meg a vízfolyásokból való kotrás összes költségének fajlagos értékét, a vízmosáskötési munkálatok költségszínvonala megfelelő. 4. KIVITELI TERV 4.1. A kiviteli terv tartalmazza — a vízgyűjtőterület meghatározását, — a mértékadó vízhozamokat, — a vízmosás, vízmosásrendszer helyszínrajzát, — a művek helyszínrajzi elhelyezését, — a hossz- és keresztszelvényeket, — a műtárgyterveket (általános tervet és részletterveket), — a biotechnikai feladatokat, — a felvonulási útvonalakat, — a munkahelyi organizációs tervet, — a technológiai tervet, — a biztonságtechnikai előírásokat, — a kapcsolódó munkák (pl. útépítés) terveit. 4.2. Tervezési előmunkálatok A vízmosások biotechnikai-műszaki megkötési munkáinak meghatározásához, a feladat arányaival összhangban, tervezési előmunkálatokat kell végezni. A szerződéskötést megelőző helyszíni bejáráson a vízmosáskötések várható előmunkálatainak mennyiségét, a tervezési munka nagyságát kell meghatározni. Fel kell használni a megépült létesítmények működése során gyűjtött tapasztalatok eredményeit, a?«/ — a tervezett vízhozamadatok, a gátak főbb méreteinek helyességét, — a tervezett hordalékfelszínnek egyezését a valóságos hordalékfelszín kialakulásával, — a vízmosáskötőmű felvízi oldalán kialakult feliszapolódás alakját, a hordalék szemcseösszetételét, a gát- udvarban nőtt növényzet összetételét és állapotát, — a vízmosáskötő mű alvízi oldalán a vízláda, az utófenék, az utóágyazat állapotát, azalvízi mederszakasz kimosódási vagy feltöltődési viszonyait, — a vízmosáskötő mű közvetlen közelében lévő fás és lágyszárú növényzet összetételét és állapotát. A vízmosásokból kivezető időszakos vagy állandó vízfolyások medrének jellegéből, a hossz- és keresztszelvények méreteiből kell következtetni a vízmosásból távozó hordalék lerakódásának, felfogási lehetőségeinek (pl. sankolótér kialakításának) módjára.
