Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
SZERELVÉNYEK, MŰTÁRGYAK A szivattyúk szerelvényéhez hozzátartozik a szívócső és a nyomócső. A szívócső szállítja a vizet a vízjorrástól a szivattyú forgórészéig. Célszerű minél rövidebbre venni, mert vízzel való megtöltése nélkül a szivattyú nem állítható üzembe. Hosszát az is korlátozza, hogy szívóerővel vizet elméletileg legfeljebb csak 10 m-re lehet emelni, mert ekkora a külső légnyomás. Gyakorlatban a szívómagasság ne legyen több 6—7 m-nél. A nyomócső a szivattyú fogórészétől szállítja tovább a vizet. Hosszát csupán a szivattyú teljesítőképessége korlátozza. A szívó- és nyomócsövön kívül egyéb szerelvényekre is szükség van. A lábszelep feladata, hogy a szívócsőben levő vizet a gép megállásakor ne engedje kifolyni, és így a szivattyú indulásra kész állapotban maradjon. A szívókosár feladata, hogy megakadályozza a szennyeződések bejutását a szívócsőbe, illetőleg a szivaty- tyúba, ami üzemzavarokat okozhat. A tolózárral a nyomócsövet lehet lezárni, hogy indításkor a szivattyút légteleníteni, illetőleg vízzel feltölteni lehessen. A szivattyú nyomócsöve nem mindig egyenes. Szükség lehet ívidom beiktatására. Esetenként a csőméret változásnál: konfuzor, illetőleg diffuzor alkalmazása lehet indokolt. Az előző részben tárgyalt Ah veszteségmagasság számításánál az összes szerelvény által okozott veszteséget figyelembe kell venni. Erre nemcsak azért lehet szükség, hogy a tényleges munkavégzéshez szükséges teljesítményű meghajtó erőről gondoskodni tudjunk, hanem esetenként azért is, hogy a csővezeték mentén a növekvő Ah összveszteség miatt csökkenő nyomómagasság értékét ellenőrizhessük. Esőztető öntözőberendezések úgy működnek kielégítő módon, ha a nyomócsőben a nyomómagasság meghatározott értékű. Ha a nyomómagasság a határérték alá esik, az öntözés minőségét lerontja. A szerelvényeken kívül veszteséget okoz a belépés és kilépés, a szívócsőbe való befolyás, a nyomócsőből való kifolyás is. A belépési veszteség (kontrakció) nemcsak szivattyúknál, hanem műtárgyaknál is minden esetben előáll, ha szélesebb szelvényből kell a víznek szűkebbe áramlania. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az áramvonalas vízmozgás következtében a kisebb csőbe behúzódó áramvonalak mellett a belépés után, közvetlenül a fal mentén, kis örvény keletkezik, majd az áramvonalak újra a cső falához simulnak. Ez okozza a belépési vagy kontrakciós veszteséget. Értéke különböző betorkollási kialakításoknál változó lehet. Ahb = h^j (36) ahol a |b lekerekített nyílás esetében 0,06 — 0,15, éles szélű nyílásnál 0,5 értéket vehet fel. Éles szélű szívócsőnél a belépési veszteség még a 0,8—1,0 értéket is elérheti. A kilépési veszteség hasonló jellegű, mint a belépési veszteség. Értéke diffuzor alkalmazásával csökkenthető (63). Amennyiben a nyomócső vége nyílt medrű csatornába torkollik, a végső nyomómagasság értéke egészen kicsi, a nyomócsövet elborító vízoszlop magasságával egyenlő. A csőben folyó víz nagy sebessége következtében azonban a kifolyásnál még felesleges energiatartalommal rendelkezik. A nyomócsőből kilépő víz kártételét ez az energiatartalom okozza. Ez úgy jelentkezik, hogy a 88
