Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízháztartási vizsgálat

Középvíz, jele: KÖV. A vízállásészlelési sorozat valamennyi tagját figyelembe véve számtani középértéket jelent. Ha "több évre kiterjeaő adatsorról van szó, akkor az egyes évek számított középértékeinek számtani közepét értjük rajta.

Közepes nagy víz, jele: KNV. A választott időszak nagy__ vizeinek számtani középértékét jelenti.

'*~Nágy víz, jele: NV. A meghatározott időn belül előfordult legmagasabb vízállás.

Legnagyobb víz, jele: LNV. A mérce fölállítása óta előfordult legmagasabb vízállás. Számértéke mellé az észlelés időpontját is föl szokták tüntetni.

Végül az átlagos víz, jele: ÁTV. Azt a vizállásértéket jelenti, melyet valamely évben vagy évsorozatban annyiszor halad túl az észlelt vízállás, ahányszor nem éri el. A Tisza szolnoki vízmércéjén 1931—50-ben észlelt KV, KÖV, NV évi értékeinek havi változását láthatjuk a 13. ábrán (80).

A vízállások jellemző adatain kívül szükség lehet a vízszint folyamatos változásának ábrázolására is. Ezt tengelykeresztben végezhetjük úgy, hogy a vízszintes tengelyre fölrakjuk a napokat, pl. január 1-tőldecember 31-ig, a függőleges tengelyre pedig a vízállásmagasságokat. Az egyes napokat jelentő vízszintes beosztás fölött az illető naphoz tartozó vízmérceleolvasásnak megfelelő magasságot ponttal jelöljük. E pontokat összekötve fűrészfogszerű görbét kapunk, melynek neve a vízállásgrafikon. A Tisza szolnoki mércéjében mért A7V, KÖV, KV évi értékeinek vízállásgrafikonját a 14. ábra mutatja.

A vízállások vizsgálatánál szükség lehet arra, hogy a különböző vízállások

13. ábra. A Tisza szolnoki vízmércéjén 1931—50. években észlelt KV, KÖV, NV értékeinek havi változása (80)

14. ábra. A Tisza NV, KÖV, KV évi értékeinek vízállásgrafikonja a szolnoki vízmérce adatai alapján (80)

44