Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
14. táblázat. A terület változásának hatását kifejező csapadékfiiggvény állandói (61) i* (év) | Állandók A csapadékos időszak tartania (nap) i 2 l 3 1 4 5 6 2 b 19,1 23,3 26,0 28,5 31,5 33,5 P 0,050 0,043 0,038 0,037 0,036 0,035 5 b 25,8 32,8 37,0 41,1 46,0 48,5 P 0,100 0,075 0,062 0,056 0,051 0,018 10 b 80,2 39,3 42,6 19,5 55,2 58,8 P 0,133 0,092 0,076 0,068 0,061 0,056 25 b 36,1 47,5 54,6 61,0 67,8 72,5 P 0,166 0,112 0,090 0,083 0,071 0,066 50 b 10,0 53,8 62,0 69,0 77,2 83,0 P 0,186 0,126 0,096 0,090 0,076 0,070 100 b 44,4 60,0 70,0 78,0 87,8 93,3 P 0,206 0,136 0,106 0,095 0,081 0,073 800 b 51,3 70,5 83,0 92,8 104,2 112,0 P 0,232 0,153 0,116 0,105 0,088 0,083 * i évenként egyszer elért, vagy meghaladott értékekre ÉRKEZŐ ÉS TÁVOZÓ VIZEK A vízháztartási egyenlet bal oldalán a vízháztartási egységbe érkező (hozzáfolyó), a jobb oldalon a vízháztartási egységből távozó (elfolyó) vizek betűszimbólumai helyezkednek el. Ez a két tag azokat a vízmennyiségeket foglalja össze, melyek a talaj felületén vagy a talajfelszín alatt folynak a vizsgált egységbe, ill. folynak onnan el. A vízháztartási egységen átfolyó vizek közül először a felszínen mozgó vizeket tárgyaljuk. A felszínen folyó vizek közöli megkülönböztethetünk két jellegzetes típust: a terepen és a mederben mozgó vizeket. A terepen mozgó vizek meghatározott útvonal nélkül, a talaj felületét elborítva, az esésvonalak irányát tartva folynak a legmélyebb tereppontok felé. A felszíni vizek másik nagy csoportjába azokat soroljuk, melyek mederben meghatározott útvonalon folynak. A terepen mozgó vizek általában nem rendszeresek, és nem nagy a mennyiségük. Művelt területeinken terepen mozgó nagy vízmennyiségek csak rendkívüli esetben fordulnak elő, árvizek vagy nagy belvízjárás alkalmával. Ezek a rendkívüli esetek általában nem alkalmasak arra, hogy vízháztartási vizsgála37
