Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízgazdálkodás
Az ország területe 12 Vízügyi Igazgatóságra (VÍZIG) van osztva. Az igazgatóságok területe a lehetőségek szerint többé-kevésbé igazodik a közigazgatási határokhoz, azonban elsősorban a vízügyi szempontok döntik el határaikat (árvédelmi vonalak, vízgyűjtőhatárok, öntöző főcsatornák elhelyezkedése stb.). Előfordul, hogy egy Igazgatóság 3 megye területén is működik és van olyan igazgatóság, melynek működési területe kisebb, mint egy megye. Az igazgatóságok és a megyék elhelyezkedését mutatja a 150. ábra. Az igazgatóságok tovább tagozódnak szakaszmérnökségekre, a szakaszmérnökségek pedig csatorna, ill. gátőrjárásokra. Az igazgatóságok látják el az elsőfokú vízjogi hatóság és a vízügyi szakigazgatás feladatait. Fejlesztik, fenntartják és üzemben tartják az állami műveket. Tervezési, építési és szaktanácsadási munkát végeznek, megrendelők, főleg a mezőgazdasági üzemek (TSz, állami gazdaság, társulat) részére. Az OVF felügyelete alatt álló többi szervek különböző feladatok végrehajtására alakultak: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) végzi a vízgazdálkodással kapcsolatos kutatási és kísérleti munkákat. Vízügyi Tervező Iroda (VÍZITERV) a vízgazdálkodással kapcsolatos nagyobb méretű létesítmények és országos, átfogó tervek készítésével foglalkozik. Működési területe az egész országra kiterjed. Vízügyi Építő Vállalat (VIÉP) feladata a vízépítéssel kapcsolatos nagyobb föld- és műtárgy- munkák végrehajtása, mind a vízügyi szervek, mind egyéb megrendelők részére. A vállalat működése az egész országra kiterjed. Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatósága (VÍZIBER). Feladata az országos jelentőségű művek (vízlépcsők, regionális művek stb.) beruházási feladatainak ellátása. Vízgépészeti Vállalat (VÍZGÉP). A vízgazdálkodással kapcsolatos gépek, szerkezetek, gépészeti berendezések tervezése, gyártása, javítása és nagyobb szivattyús vízemelések üzembentartása. Hatásköre országos. Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA). Feladata: folyami és balatoni iszap- és kavics kotrások elvégzése folyószabályozások és kavicstermelés céljaira és ennek vízi úton történő szállítása. TÁRSULATOK A vízügyek államosítása óta (1948) sokat tettünk a vízgazdálkodás különböző ágazatainak fejlesztése terén és államunk jelentős összegeket fordított és fordít ma is vízügyi célokra. A vízgazdálkodás fejlődését nehezítette azonban, hogy az államosítás után az érdekelt lakosság, de még a helyi közigazgatási szervek sem látták el a kizárólag helyi érdekeket szolgáló vízügyi munkákkal kapcsolatos feladatokat, hanem minden kérdés megoldását az államtól várták. Az ebből a felfogásból adódó nemtörődömség következtében meglehetősen nagy károk keletkeztek. Ezek után egyre világosabbá vált, hogy a vízügyi munkákhoz az állami vízgazdálkodási szervek és az érdekelt termelők, valamint a lakosság együttműködése és társadalmi összefogása szükséges. Erre ad lehetőséget az Elnöki Tanács 1957-ben kiadott törvényerejű rendelete, melynek alapján az érdekeltek „Vízgazdálkodási Társulatokba" tömörülhetnek a helyi jellegű vízügyi feladatok megoldására. A népgazdasági jelentőségű nagyművekkel kapcsolatos tevékenység továbbra is az állami vízügyi szolgálat feladata marad. A társulatoknak anyagilag is, műszakilag is jelentős támogatást ad a vízügyi szervezeten keresztül az állam, de a feladatokat elsősorban az érdekelt üzemek saját erejéből és szervezett összefogásából oldják meg. A társulatok a legkülönfélébb feladatokra alakulnak: helyi vízfolyások szabályozására, belvízrendezésre, rét-legelő lecsapolására, nyárigát építésére és védelmére, vízmosáskötésre és talajvédelemre, közös érdekű öntözőmüvek és halastavak építésére és üzemelésére, ivóvízellátó berendezések létesítésére stb. Természetesen egy társulat több feladatot is tűzhet maga elé. A vízgazdálkodás egységes állami irányításának elvéből következik, hogy a társulatok felügyeletét (műszaki, pénzügyi) a vízügyi szervezet, elsőfokon a Vízügyi Igazgatóságok látják el. Termelési szempontból a megyei vagy járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya gyakorolja a felügyeleti jogot a társulatok felett. A társulat működését szervei útján gyakorolja. A taggyűlés feladata az alapszabály elfogadása, módosítása, tagfelvételi vagy kizárási panaszok felülvizsgálata, az intéző és ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, az éves munkaprogram, éves költségvetés elbírálása, döntés a hitel, állami támogatás igénybevétele és felhasználása felől. Egyesülés, szétválás, feloszlás elhatározása. Társulati tag lehet természetes és jogi személy egyaránt. 19 Vízgazdálkodás — 2 289
