Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízgazdálkodás
Természetesen mind az öntözőberendezéseket, mind az öntözést más szempontok alapján is lehet értékelni. Nekünk itt csak az volt a feladatunk, hogy a vízgazdálkodás szemszögéből vizsgáljuk és értékeljük a létesítményeket és a vízhasznosítást. AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI IGAZGATÁS SZEREPE (KÁLMÁN MIKLÓS) Az üzem vízgazdálkodását nem szabad csak önmagában vizsgálnunk. Az része a nagyobb vízháztartási egységek vízgazdálkodásának, az országos vízgazdálkodási tevékenységnek. Ezért szükség van olyan állami irányításra, mely megszabja a vízgazdálkodás országos rendjét, olyan szervezetekre, melyek országos vagy táji keretek között összefogják, egységesen irányítják az összes érdekeltek vízgazdálkodási tevékenységét és, szükség van olyan szervezetekre, melyek az országos vízgazdálkodási feladatokkal járó munkákat elvégzik. Ezért a Vízügyi Szolgálat szervezetével és a vízi beruházásoknál előírt szabályokkal szükséges megismerkedni, hogy az üzemben előirányzott vízgazdálkodási tevékenység beleilleszkedjék a táji és országos vízgazdálkodási feladatokban meghatározott keretbe, és az állami irányítást és ellenőrzést végző igazgatási szervek jóváhagyásával folyhasson. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT ÉS KAPCSOLATAI A MEZŐGAZDASÁGI üzemekkel Az Alkotmány 6. §. szerint az egész nép vagyonaként egyaránt az állam tulajdonát képezik a felszíni és felszín alatti vizek. A vízzel mint korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti kinccsel országos keretek között is megfelelő módon gazdálkodni kell. Hazánkban a sajátos földrajzi és szélsőséges éghajlati adottságok miatt a vízzel kapcsolatos kérdések és munkálatok mindig nagy fontosságúak voltak. A nagyobb arányú vízi munkálatok azonban csak a múlt század negyvenes éveiben indultak meg Széchenyi István kezdeményezésére. A vízügyi feladatokat először kizárólag az érdekelt földtulajdonosokból alakított helyi „Társulatok" látták el. Nagy jelentőségű volt az országos vízgazdálkodási szemlélet kialakulásában a Folyammérnöki, majd a Kvassay Jenő által megszervezett Kultúrmérnöki Hivatalok megalapítása. Ezt követte az Országos Halászati Felügyelőség, majd a két világháború között felállított Országos Öntözésügyi Hivatal. A felszabadulás után felismertük, hogy a népgazdaság elsőrendű érdeke az egységes, az egész népgazdaság érdekeit szem előtt tartó vízügyi szervezet létrehozása. Ezért a vízitársulatok államosítása és több szervezési kísérlet után 195.'j-ban az 1060/1953. (IX. 30.) sz. Minisztertanácsi határozat a vízgazdálkodás országos irányítására létrehozta az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és az ország egyes területrészein illetékes Vízügyi Igazgatóságokat, mint a vízzel való gazdálkodás egységes állami szervezetét. A Vízügyi Főigazgatóság minisztertanácsi felügyelet alatt áll. Felügyeletét a Minisztertanács első elnökhelyettese gyakorolja. A Vízügyi Szolgálat feladatai: A Vízügyi Főigazgatóság feladata a vízgazdálkodás országos irányításán belül a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatás, a távlati tervezés, országos vízkészletmegállapítások, vízügyi műszaki tervezések, építési munkák és az állami művek üzembentartásának szakmai felügyelete és irányítása, a másodfokú vízjogi hatósági feladatok és a nemzetközi vízügyek ellátása, az árvíz és belvízvédelmi kormánybiztossági feladatok ellátása, a különböző érdekeltek között az országos vízügyi érdekek egyeztetése és képviselete. A vízügyi feladatok a következő szakágazatokra bomlanak: árvízvédelem, folyószabályozás, kultúrmérnöki munkák (patakszabályozás, vízmosáskötés és erózióvédelem stb.), belvízrendezés, öntözés, tógazdaság, vízerőhasznosítás, ivó- és ipari vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás. A hajózással kapcsolatos kérdések a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter felügyelete alá tartoznak. 287
