Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
tözési időszakok sokkal szélesebb határokkal vannak megadva. így a kiegyenlítés szerepe csökken. Az egyes öntözött kultúrák vetésterületi arányainak helyes megválasztásával lehet a művek egyenletes kihasználását elérni. A mértékadó időszak vízhozamigényéhez még természetesen hozzáadandók a szállítási veszteségek, hogy a teljes vízhozamszükségletet megkaphassuk. A veszteségek nagyságára Kosztyakov 65. táblázata ad tájékoztató értékeket (34). A vízhozamszükséglet meghatározza a fő vízkivételi mű és az öntözőrendszer főcsatornájának szállítóképességét, méreteit. A mellékcsatornák és a szükséges műtárgyak méreteit, típusát az üzemeltetés rendje szabja meg. VÍZSZOLGÁLTATÁS Öntözőrendszerek üzemeltetésének célja, hogy a rendelkezésre álló vízkészletet a hasznosító gazdaságok igényeinek megfelelően közöttük arányosan szétossza, kiszolgáltassa. Az öntözővíz szolgáltatása a hasznosító gazdaságok öntöző- telepeinek vízkivételi müveinél történik. Addig a víz szállítását az öntözőrendszer csatornahálózata végzi; a víz irányítása, kormányozása az öntözőrendszer üzemeltetését végző szerv feladata. A szolgáltatandó vízmennyiség meghatározásának alapja egyrészt a hasznosító gazdaságok öntözőtelepeinek évi üzemeltetési terve, illetőleg azon belül, a vízkivételi terv. Az öntözőrendszer évi üzemeltetési tervét a beérkezett igények összehangolásával és a vízkészlettel összevetve, évenként állítják össze. Vízszolgáltatás alatt azt a tevékenységet értjük, melynek során az öntözőrendszert üzemeltető szerv az igényelt öntözővízmennyiséget a hasznosítóknak a készletek tervszerű szétosztása útján, rendelkezésre bocsátja. A szolgáltatott öntözővízért a szolgáltató szerv általában vízdíjat szed. A vízszolgáltatás kötelezettsége érvényes lehet 1. a pillanatnyi igénytől függő, kötetlen vízmennyiségre vagy vízhozainra, 2. meghatározott rend szerint szolgáltatandó vízmennyiségekre, 3. meghatározott rend szerint szolgáltatandó vízhozamra. A szolgáltatás lehet folyamatos vagy szakaszos. A szolgáltatott vízhozam lehet az egész idényben azonos vagy változó. Az 1. csak bővizű, kihasználatlan vízforrások esetében és ritkán jöhet szóba. A vízdíjat az öntözött terület nagysága vagy a felhasznált vízmennyiség arányában fizetik. A 2. eset vízhozam-szabályozó felszerelés hiányában alkalmazható. A vízdíjat a felhasznált vízmennyiség arányában fizetik. Ha az igényeltnél többet vesznek ki, a többlet után fizetendő egységár magasabb. A 3. eset jól felszerelt, vízhozam-szabályozó műtárgyakkal ellátott csatorna- hálózatoknál vezethető be. A gazdaság az igénylés alapján részére elő irányzott vízmennyiséget nem minden esetben hasznosítja, nem mindig veszi át. Erre kényszerítheti őt a rendkívüli csapadékos időjárás vagy öntözőtelepén előállott üzemzavarok. Ennek megfelelően a vízkivételi művön kivett vízmennyiség nem mindig azonos a szolgáltatott vízmennyiséggel, hanem annál kevesebb. A vízszolgáltatás tehát csak a vízkivétel lehetőségét biztosítja. A vízkivétel elmaradása viszont nem befolyásolja a szolgáltatás tényét. A szolgáltatott, de ki nem vett víz hasznosítallanul elfolyik. 274
