Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Öntözés

64. táblázat. A lefolyási tényező értéke öntözés

előtt és után (82)

A talaj megnevezése

A lefolyás! tényező közvetlenül az öntözés

előtt (aj)

| után (aí;)

Homok

0,08

0,14

Homokos vályog

0,17

0,40

Vályog

0,20

0,43

Agyagos vályog

0,22

0,40

Agyag

0,27

0,52

Termő szik

0,30

0,56

Terméketlen szik

0,44

0,70

d) öntözőcsatornák ürítésekor.

A vízlevezetés időtartamát a növényzet víztűrése és a felszíni vízmozgás sebessége határozza meg.

Mértékadó vízhozamot a csapadékból keletkező felszíni lefolyás és a rizs- területek víztelenítése adhat.

A csapadékból adódó vízhozam meghatározásánál azt kell célkitűzésként megjelölni, hogy az 1 óra időtartamú, nagy hevességű — és kis területre hulló esőből származó felszíni vizeket egy nap alatt vezessük el.

A gazdaságossági vizsgálat eredményétől függően a 4, 2, 1 évenként átlagosan egyszer elért, vagy meghaladott hevességű csapadékkal lehet a méretezésnél számolni. Általában a 4 évenként előfordulót vesszük figyelembe. Az 1 órás csapadék hevességét a 63. táblázat jellemzi.

A lefolyási tényező értékére közelítő adatokat szolgáltat a 64. táblázat (82). Látjuk, hogy öntözés után nagyobb a lefolyási tényező. Ez az eddigi ismereteink alapján természetes, mert a nedves talaj víznyelőképessége — mint tudjuk — kisebb a száraz talajénál.

Egy-egy csapadék nem találhatja az egész öntözőtelepet közvetlenül öntözés után, mert a folyamatos öntözővízhasználat mellett ez lehetetlen. Az egyes táblákat egymás után sorban öntözzük. Van tehát köztük olyan, amit épp az eső előtt öntöztünk, s van olyan, amit régebben, ahol a talaj azóta már meg is száradhatott. Ezért a lefolyási tényezőt olyan megfontolással vehetjük fel, hogy részben öntözött, részben száraz talajra hullott az eső. Vagyis

_ «r+g// *ö ~ 2

(73)

ahol

ocö — a számításnál használandó közepes lefolyási tényező ocj = a lefolyási tényező öntözés előtt exjj = a lefolyási tényező öntözés után.

Mértékadónak azt az esetet tekintjük, amikor a legkötötteb talajú, legnagyobb lefolyást adó táblák öntözése után hull le a nagy hevességű csapadék. Ilyen körülmények között a levezetendő összes vízmennyiség

W= 10 • im • F • «4 (m^)

ahol

W = levezetendő vízmennyiség (m3) im = mértékadó hevesség (mm/óra)

F = víztelenítendő öntözőtelep területe (ha) xö = közepes lefolyási tényező, a fajlagos lefolyás

e = -graö <m’,mp> (74)

ahol a nevezőben az egynapi másodpercek száma áll.

269