Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
Az öntözés tervszerű végrehajtása lehetővé válik és az öntözés ellenőrzése is megoldható. A teljes vízhozamnak az előbbi megállapodás alapján egész számmal történt osztása alapján az egy táblára vezetett vízhozamot vízhozamegységnek nevezzük. Értéke táblánként csak a szállítás alatt fellépő különböző veszteségek miatt változik. A vízhozamegység lehetőleg akkora legyen, hogy egy öntöző munkacsapat jól tudja kezelni. Az öntöző munkacsapat létszáma esetenként aszerint változtatható, hogy a rendelkezésre álló vízhozamegységet milyen öntözésre használják. Az öntözésnél igénybe nem vett munkacsapat-tagokat az adott tábla öntözésének tartamára más kapcsolódó feladatok, csatornakarbantartás, javítás stb. elvégzésére lehet átirányítani. Az öntözőmódszertől függően egy-egy személyre az alábbi vízhozam kezelése irányozható elő: barázdás öntözésnél 15 — 20 1/mp, csörgedeztető öntözésnél 25 — 30 1/mp, rizsárasztásn«l, vízpótlásnál 50—80 1/mp. Ama szokásos 180-300ha-s öntözőtelepeknél általában csak egy-két vízhozam- egységgel kell számolnunk. A vízhozamegység alkalmazása sok tervezési és üzemeltetési feladatot egyszerűsít le. Tervezéskor csak olyan csatornát kell tervezni, melynek vízszállító képessége 1, 2, 3 stb. vízhozamegység. A csatornaméretezés során nem vesszük figyelembe a veszteségek miatti vízhozamcsökkenést. Ez ritkán jelentene megtakarítást a csatornaépítés során, viszont szivárgásgátló eljárások utólagos alkalmazása esetén is képesek maradnak a csatornák a vízhozamegység vezetésére. A vízelosztás gondja csak az időbeosztás megtervezésére szorítkozik. Az öntözés során is változó értékű veszteségekből adódó vízhozamcsökkenés vagy a tervezett öntözővízmennyiségtől való eltérés csak az öntözés idejét módosítják. Ez a napi öntözési idő kismértékű helyesbítését teszi szükségessé. A megvalósulás során a távlati tervtől kisebb-nagyobb eltérések következnek be. A terv mellékletét képező távlati üzemeltetési terv mellett a tényleges helyzetre és a tényleges adatokra évente ki kell dolgozni az adott viszonyoknak megfelelő évi üzemeltetési tervet. A tervezés során meg kell vizsgálni a vízkorlátozás lehetőségeit is. Fel kell készülni arra, hogy rendkívüli időszakokban szükség lehet az öntözés korlátozására. A korlátozást az teszi szükségessé, hogy egy öntözőrendszer sem építhető ki úgy, hogy a legaszályosabb időszakokban is minden vízigényt kielégítsen. Ez gazdaságtalan volna. Éppen ezért előre meg kell tervezni, hogy a különben előirányzott öntözések közül melyik legyen az, amit a korlátozások következtében az üzem elhagy. Az egyes öntözések elhagyásából keletkező terméskiesések mértékét a 61. táblázat érzékelteti. A táblázati adatok ismerete lehetővé teszi, hogy előre megtervezzük a különböző mértékű korlátozások esetén elhagyható öntözéseket. A korlátozás végrehajtása a legegyszerűbb a rizstermesztésnél, mert a rizs vízpótlásának 50%-os csökkentése elég hosszú idő alatt sem okoz különösebb károsodást. V í Z O S Z T Ó BE REND E ZÉSEK Az öntözőtelep vízszükségletének megállapítása, majd a vízszétosztás megtervezése eredményeképpen az egyes csatornaszakaszok kívánt vízszállító képessége ismert. A csatornaméreteket ezek után már egyszerűen megállapíthatjuk. 261
