Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Öntözés

2. Vízáteresztő talajokon is alkalmazható, mert a vízvezetés zárt csőben, a vízszétosztás pedig a levegőben történik, amit nem zavar a talaj nagy víznyelőképessége.

3. Kis mennyiségű öntözővíz is adagolható.

4. A lassú esőztetés kíméli a talaj szerkezetét és nagyobb terepesésnél sem vezet talajlesodródáshoz.

5. Szennyvizek használatakor biztosítva van az öntözővíz szellőztetése, mert a kis cseppekre bontott víz nagy felületen érintkezik a levegővel.

6. Az esőztető öntözésnek kedvező élettani hatása is van. Lemossa a leveleket, ezzel elősegíti az asszimilációt. Lehetővé teszi a levélen keresztül történő vízfelvételt.

7. Fagykár elleni védekezésre a legalkalmasabb.

Az esőszerű öntözés hátrányai:

1. Szélben egyenlőtlen a víz szétosztása, ezért szeles vidéken, főleg a nagyobb szórótávolságú szórófejek nem alkalmazhatók, illetőleg használatuk az éjjeli öntözésre szorítkozik.

2. A csövek áthelyezésével járó munka az öntözött területeken taposási kárt okoz. A szektoros üzem csökkenti a taposási kárt, de növeli a munkaigényt, illetőleg az eső hevességét.

3. Nagy az energiaszükséglet.

4. Nagy a párolgás okozta vízveszteség, ami éjjeli öntözéssel csökkenthető.

Az esőszerű öntözés néhány kérdése még vitákra ad alkalmat:

1. Milyen hatásra tömörödik a talaj felszíne annyira, hogy károsnak minősíthető.

2. A növényvédőszerek lemosása milyen károsodással jár.

3. Az esőszerű öntözés munkaerő-igénye erősen változhat a munkaszervezéstől függően.

4. Vitatható az eróziós veszély jelentősége, mert az csak helytelen üzemeltetésnél áll elő.

5. Végül vitatható a terület gazdaságosabb kihasználása, a zavartalanabb talajművelés és a vízszállítás alatti vízveszteség kérdése, mert mindezek megfelelő, korszerű berendezések alkalmazásával a felületi öntözés során is biztosíthatók.

Az előnyöket és hátrányokat figyelembe véve és értékelve, az esőszerű öntözés elsősorban azokon a területeken alkalmazható, ahol: a terep nagy vagy változó esésű (tehát a domborzati viszonyok nem alkalmasak a felületi öntözésre); a talaj laza, homokos, a vízáteresztő képessége óránként 30 cm-nél nagyobb; az adagolandó vízmennyiség alkalmanként kisebb mint 30—40 mm; a talaj termőrétege sekély, tehát csak kis vízmennyiségekkel célszerű dolgozni; valamilyen okból (kis vízhozamú vízforrás) felületi öntözés nem alkalmazható.

Előnyös lehet az esőszerű öntözés, de az összehasonlító vizsgálatokat feltétlenül el kell végezni, ha nagy a terep esése; a talajok vízáteresztő-képessége 15 — 30 cm/óra; csak sűrű vetésű növényeket öntözünk; nem áll rendelkezésre begyakorolt munkaerő.

Nem javasolható az esőszerű öntözés, ha az öntözéskor alkalmanként adagolandó vízmennyiség meghaladja a 60 — 80 nnn-t; a talaj vízáteresztő-képessége kicsi és a terep esése 15%0 alatt van; az öntözővíz hideg; a terület tartósan szeles.

Az öntözőmódszer, az öntözési eljárás megválasztásakor végzendő vizsgálatok,

248