Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
:—;—;—;—;—————■—,/ÜYWWyWvVV on on on on on l t i 1 ’ 1 * 1 ! N | , £ on szerelés alatt on on szarnyvezetek szerelés alatt on on on on on on on ^ 1, 1 1 , 1 1 . 1 XaA/Aa a a a A / í Jo séget részletes vizsgálat alapján kell megállapítani. A hordozható gépegység súlya és a gyakori áttelepítésre alkalmas csőméret korlátozott. Ezért a hordozható csővezetékes esőz- tető berendezések vízszállító képessége ma nem haladja meg a 401/mp felső határértéket. A magajáró berendezések vízszállító képessége is ilyen határértékű. Legnagyobb (kb. 300 ha) terület öntözésére az úszó- berendezések alkalmasak. A hazai változata 150 1/mp vizet szállít. Kisgépegységekkel nagy területek öntözése csak igen nagyszámú egység egyidejű üzemeltetésével lehetséges. Az esőztető berendezések alkalmazása során egyre inkább felvetődik annak a szükségessége, hogy iparunk olyan esőztető berendezéstípusokat gyártson, amelyek jobban kielégítik a nagyüzemi követelményeket. A félig beépített esőztető berendezések főcsővezetéke a talaj felszíne alatt van, míg a hozzá csatlakozó szárnyvezetékek éppúgy mozgathatóak, mint a mozgatható berendezésnél. A gépegység teljesítőképessége lényegesen nem változott. Külföldön gyakran találunk olyan félig beépített csőhálózatú öntözőberendezést, amely 200 — 300 ha-t öntöz egy szivattyúról. A kisüzemi telepeknél a főcsővezetékek egyenletes terhelése érdekében a szivattyú hatásterületén belül megosztott helyeken öntöznek egy időben. Nagyüzemben célszerű, ha egy táblán belül egy időben teljes kapacitással öntöznek, hogy egy-egy tábla öntözési ideje viszonylag rövid legyen. Ez azonban a csőhálózat nagyobb igénybevételét jelenti. A főcsövek mérete mindenütt feleljen meg a berendezés teljes vízszállító képességének. A talajba épített főcsővezeték zárt körvezeték legyen, amelyhez különböző helyeken, de esetenként csak egy-egy táblán belül csatlakoztatható a teljes hordozható csőhálózat. A körvezeték egy-egy szakaszára összpontosított vízkivételt a körvezeték két oldalról táplálhatja. így a csőméret csökkenthető s növelhető az üzem biztonsága. A mozgatható szárny vezetékek használata az alapméretek növelése után is indokolt. A félig beépített esőztető berendezések csőhálózatához tartoznak a talaj felszíne fölé nyúló vízkivételi csapok. Üzemeltetés alkalmával ezekhez csatlakoztatják a csőhálózat hordozható mellékvezetékeit, szárnyvezetékeit. A 38. képen olyan vízkivételi csapot mutatunk be, melyhez a csatlakozó szárnyvezeték első idomdarabjába van építve a szelepszár. A szárnyvezeték levételével a szelep automatikusan zár. 246 140. ábra. Elrendezési vázlat kis teljesítményű szórófejeknél Fekete I. nyomán
