Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
célkitűzése. Folyamatos, egyirányú esés biztosítása az öntözőelemek mentén a tábla hosszabbik oldalával párhuzamosan, az ideiglenes csatornák mentén a tábla rövidebb oldalával párhuzamosan. Ennek megvalósításához igen nagymértékű földmozgatás szükséges. A terep általános rendezése nagy kiterjedésű, hullámos domborzatnál költséges. Olcsóbb megoldás, ha az ideiglenes csatornák nyomvonala mentén vékony sávban a kis terephullámokat földpárnával feltöltjük. Azonban ügyeljünk arra, hogy a földpárna nem lehet magasabb, mint a csatornanyitó eke által kiemelt medermélység fele (10 — 15 cm). Csövek használata A tereprendezés igényét legkisebbre csökkenti az a lehetőség, ha az öntözőelemek közötti vízszétosztást csővezetékkel oldjuk meg. A csöves öntözési eljárás alkalmazása szükségtelenné teszi az ideiglenes osztóhálózat irányában a folyamatos egyirányú esés biztosítását. A csöves öntözési eljárás a legszerényebb tereprendezési igények kielégítése útján csökkenti ugyan a beruházási költségeket, azonban az üzemeltetési költségek bizonyos vonatkozásban megnőnek. A gazdaságosan alkalmazható kisebb csőméretekkel elegendő vizet csak nagy sebesség mellett lehet szállítani. Ehhez viszont általában olyan kezdeti nyomómagasság szükséges, melyet csak gépi emeléssel lehet a nyílt szelvényű, vízszállító csatornák mentén biztosítani. A vízszétosztó csőhálózattal tehát együtt jár a kis, mozgó szivattyús gépegységek üzemeltetése. A legegyszerűbb megoldás esetén a vizet szállító tömlővel csak azt a célt kívánjuk elérni, hogy a mély tereprészen átvezetve a vizet, az állandó csatornától messze levő magas terepponton az ideiglenes csatornákat vízzel lássa el (1.31. kép). Az ideiglenes földcsatornákra nincs szükség abban az esetben, ha a csövekből közvetlenül adagoljuk a vizet a barázdákba, sávokba. A csövek, tömlők üzemeltetésének alapvető problémája a csövek átfektetése, a csőrészek gyors kapcsolása és a csőszakaszok víztelenítése használat után. A hullámos terepre fektetett csövekben a magas pontokon levegőzárványok keletkezhetnek. A levegőzárványok erősen zavarják a cső vízszállítását, azonban kellő sebesség esetén a víz a cső magaspontjain összegyülekező levegőt kimossa (200 mm átmérőjű tömlőből a 0,8 m/mp sebességű víz 2 m-es ívmagasságnál is kimossa a levegőzárványokat). Összefoglalva, az állandó csatornás eljárás 4—5 ha-s táblaméreteket tett lehetővé. Az ideiglenes csatornás és a csöves eljárással első lépcsőben 12—24 ha, nagymé240 31. kép. Vízvezető műanyagcső hullámos terepö táblán
