Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízháztartási vizsgálat
A CSAPADÉK Vízháztartási vizsgálatainkban az egyenlet bal oldalán levő tagok közül mindenekelőtt a csapadékot kell figyelembe vennünk. A csapadék megjelenési formája sokféle lehet: eső, hó, jégeső, dara, zúzmara, köd, dér, harmat. Külön szoktak beszélni a föld alatti harmatról vagy talaj- harmatról is, mely a talaj felszíne alatt keletkezik, és bizonyos esetekben nagy jelentősége lehet. A kultúrtechnikai beavatkozások szempontjából elsősorban az esőnek és hónak, mint a legnagyobb vízmennyiséget kitevő csapadéknak értékeit vesszük figyelembe. Az ilyen célú vizsgálatokban ezeknek mint nagyságrendben legnagyobbaknak van, illetőleg lehet döntő jelentőségük. A CSAPADÉK MENNYISÉGE A vízháztartási vizsgálatban elsősorban a csapadék mennyisége érdekel bennünket. Tekintettel azonban arra, hogy a vízháztartási vizsgálat egyrészt valamilyen térben, másrészt valamilyen időszak keretei között folyik, a csapadék mennyiségén kívül ismernünk kell térbeli, illetőleg időbeli eloszlását, megjelenésének körülményeit is. Vizsgáljuk meg ezeket a jellemzőket sorrendben. A csapadék mennyiségét — a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint is — a lehulló It csapadéknak megfelelő vízoszlop-magassággal, illetőleg ennek milliméterben kifejezett értékével mérjük. A csapadék-milliméter szükség szerint könnyen átszámolható más mértékegységre is. A lehulló csapadék mennyiségét az ország területén arányosan elosztott csapadékmérő állomások naponta három időpontban mérik. Ezeket az adatokat az Országos Meteorológiai Intézet tartja nyílván. Itt a csapadékmérő állomásokon mért csapadékok adatai — hosszú időre visszamenőleg — megkaphatok. Ma már olyan csapadékmérő állomások is vannak, melyek automatikusan írják a lehulló csapadék mennyiségét. Ilyen állomásokon nemcsak a csapadék hullásának időpontja, hanem időbeli eloszlása is pontosan megállapítható. A hóadatok földolgozásához nem elegendő a hóréteg magasságának ismerete, hanem a térben és időben erősen változó térfogatsúlyra is szükség van. így tudjuk csak a hóréteg víztartalmát megállapítani, s azt vizsgálatainkban fölhasználni. Az országban szerte levő csapadékmérő állomásokon mért adatokat jobbára már feldolgozták, az eredmények kiadványokban megtalálhatók. Az adatok az ezen túlmenő további feldolgozásra bárkinek rendelkezésére állnak. Vizsgáljuk meg, hogy a csapadékadatoknak milyen csoportosítása, földolgozása szükséges ahhoz, hogy az általunk végzett vízháztartási vizsgálatokban eredményesen használhassuk őket. Nagy kiterjedésű területeken a csapadékok térbeli megoszlására az egyes csapadékmérő állomások adatainak összehasonlítása adhat képet. Ezt az értékelést teszik lehetővé a csapadéktérképek (1. ábra). A csapadékok időbeli eloszlása az egyes állomások adatsorából állapítható meg. Általában nincs szükség az összes csapadékadatok részletes ismeretére. Ha valamilyen kultúrtechnikai beavatkozás szükségességét vizsgáljuk, akkor a vizsgálat a mértékadó csapadékra vonatkozik. Ez azért „mértékadó csapadék”, mert a beavatkozás végrehajtásához szükséges létesítményeket ilyen csapadék 20
