Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Talajvédelem
85. ábra. Vízgyűjtő terület karakterisztikája (42) Megszerkesztve a völgy térképén az egyes r 2t 3t (n —1)t n n n ............ n lefolyási időkhöz tartozó egyidejű lefolyásvonalakat, vizsgáljuk mi történik, ha elered az eső. T A vizsgált szelvényben — idő alatt arról a területről T gyülekezik össze a lefolyó víz, mely a —egyidejű lefolyás2r vonaltól a vizsgált szelvény felé esik. — idő múlva hozzágyülekezik még a következő lefolyásvonal által körülvett területről is a víz. Mire r idő eltelik, az egész vízgyűjtő területről eléri a lefolyó víz a vizsgált szelvényt. A fokozatosan bekapcsolódó területekről a vizsgált szelvényen átfolyó növekvő vízhozamot az egyidejű lefolyásvonalak által bezárt területek kiterjedésének, az eső hevességének és a lefolyási tényezőnek ismeretében számíthatjuk. Tengelykereszt vízszintes tengelyén az időt, függőleges tengelyén a vízszállításba bekapcsolt területeket ábrázolva, a vízgyűjtő terület karakterisztikáját kapjuk (85. ábra). Leegyszerűsítve a bonyolult jelenséget, a vizsgált szelvénynél bármely időpontban átfolyó vízhozam: Q = x-tZFi, (60) ahol <% = a lefolyási tényező; h — a t időpontig lehullott vízmennyiség; t = az eső megindulásától a vizsgálat időpontjáig eltelt idő; 2 F{ = az a terület, melyről a lefolyó víz a t időpontig leért a vizsgált szelvényig. Adott viszonyok és mértékadó csapadék esetében a szelvényben lehetséges legnagyobb vízhozam Qmax = *Y'F’ (61) ahol T = az eső időtartama; h = a mértékadó eső mennyisége; F = a vízgyűjtő területe. Ha az eső időtartama T megegyezik a r összegyülekezési idővel (T = t), akkor Qmax ePP al;P°r ÚU elő, amikor az eső eláll. Eddig a legtávolabbi pontról is lefolyt az első esőcsepp. A következő időszakban azonban már csökken a vizsgált szelvényen átfolyó vízhozam, mivel a közeli területekről már nincs lefolyás, mert elállt az eső. Legkésőbb a legtávolabbi pontról folyik még le víz, majd az átfolyás megszűnik. A vízgyűjtő-karakterisztika teljes képét mutatja a 86/a ábra. Ha az eső időtartama kevesebb, mint az összegyülekezési idő (T < t), akkor a Qln.,x nem fog lefolyni, mert hamarabb eláll az eső, minthogy a legtávolabbi pontról is lejutna a víz a vizsgált helyig. Ilyenkor a vízgyűjtő-karakterisztikát a 86/c ábra jellemzi, melynél nem kapcsolódik be az egész vízgyűjtő terület a vízszállításba. A legnagyobb vízhozam az eső elállta után jelentkezik; ezt a jelenséget késleltetésnek nevezik. A vízszállításba bekapcsolódott legnagyobb területet, amellyel a legnagyobb vízhozam késleltetés esetében számítható, redukált vízgyűjtő területnek 144
