Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Talajvédelem
81. ábra. Fenékbiztosítás süllyesztett küszöbökkel (29) kis sebességgel folyjék benne víz. Ugyanakkor a széles mederben a kisebb mennyiségű víz nem oSzlik el egyenletesen, hanem kisebb erekben összefutva, csak helyenként borítja el a vízlevezető fenekét, a mederben barázdás, árkos lesodrást okozhat, amelyet azután a nagy vizek kimélyítenek. Ezért célszerű kis víz idején fellépő károk megelőzésére a mederben 6—8 m-enként 20—30 cm széles és a föld színéig beágyazott fa, kő vagy betongerendákat helyezni, amelyek megakadályozhatják barázdák, árkok képződését. Ilyen fenékbiztosítást mutat be a 81. ábra. Az 1 m3/mp vízhozam vezetésére szolgáló gyepesített vízlevezető meder méreteit a 34. táblázatban találjuk. Ha nem 1 m3/mp vízhozam vezetése a feladat, akkor a vízmélység megtartása mellett az árok szélességét a vízhozamnak megfelelően növeljük. Ha a gyepesítés nem biztosítja a vízlevezető medrét, akkor kőburkolat vagy bordás betonmeder létesítése szükséges. Az ilyen műszaki megoldás hidraulikai ellenőrzést kíván. Néhány vízlevezető meder mintakeresztszelvényét mutatja a 82. ábra. Az ábra érzékelteti a bokortelepítéssel növelt érdességet és a meder széléhez ültetett fák gyökerének partbiztosító szerepét. Bár a gyepesítéssel megkötött meder olcsó, azzal a hátránnyal jár, hogy a lefolyó vizek a növényzet kellő megerősödése után vezethetők csak a mederbe. Ezért többletköltség ellenére is indokolt lehet, hogy a megkötést nem gyepesítéssel, fásítással, hanem rőzse-, kő- vagy betonburkolattal oldjuk meg. A vízlevezető meder esése ne legyen nagyobb 0,09 — 0,10-nél. Ha a terepesés a levezető nyomvonalában túl nagy, akkor szakaszonként kisebb esésű medret építsünk, és helyenként bukóval létesítsünk vízszínesést. A kis bukókat részesítsük előnyben, mert kevesebb földmunkát kívánnak, és a területveszteség is kevesebb. A bukókat egyszerűbben rőzsefonatból, fából, tartósabb kivitelben kőből, betonból lehet építeni. Általában azt az anyagot használjuk, amelyik a helyszínen a legkönnyebben biztosítható. Bármilyen kicsiny legyen is a bukó, működése és állékonysága szempontjából igen fontos, hogy jó mélyen legyen alapozva és a két szárnya a terepbe j ól be legyen kötve. A víz átbukási helyének rögzítése érdekében célszerű a bukó koronáját úgy alakítani, hogy a víz csak meghatározott helyen folyhasson át. Ennek érdekében a korona középrészét alacsonyabbra építjük. A bukó feletti 1—2 m-es szakaszt a bukás folytán meggyorsuló vízsebesség miatt gyepesített vízlevezetőnél is burkolni kell. A bukó alatt a víz energiájának felemésztése érdekében vízpárna alkalmazása szükséges (1. 69. ábra). Ha egy nagy esésű szakaszon nagy bukó építésére lenne szükség, célszerűbb a surrantó alkalmazása (70. ábra). Burkolása készülhet rőzséből, fából. Az ilyen surrantó azonban A levezető meder esése % Átfolyás keresztszelvénye m2 Szélesség m Vízmélység m Hidraulikus sugár in i 0,83 2,60 0,35 0,251 2 0,83 4,42 0,20 0,173 3 0,83 5,35 0,17 0,145 4 0,83 6,65 0,14 0,121 5 0,83 7,57 0,12 0,107 6 0,83 7,90 0,10 0,102 140 34. táblázat. 1 m3/mp vízhozamú gyepesített levezető meder méretadatai 1,2 m/mp vízsebességnél (40)
