Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
BELVÍZVÉDEKEZÉS A vízlevezető hálózat üzemeltetése, a kárt okozó felszíni vizek elleni védekezés mindaddig a mezőgazdasági üzem önálló feladata, míg a csatornahálózat csak egy gazdaságon belül van. Az alföldeken általában több üzemet érint a levezető hálózat működtetése, ezért ehhez a feladathoz egységes központi irányítás szükséges, amelyeket a vízügyi igazgatóságok látnak el (58). A Vízügyi Igazgatóság a népgazdasági érdekek figyelembevételével szabja meg, hogy a vízzel borított területekről milyen sorrendben kell és lehet eltávolítani a káros vizet. A fokozatosság szigorú betartását az indokolja, hogy a levezető csatornahálózat legmélyebb torkolati végén van a vízátemelő szivattyú- telep. A rendszertelenül lefutó nagy vízmennyiségek elönthetik a korlátozott vízszállító képességű szivattyútelepet, és üzemzavart okozhatnak. A tervszerűt- lenül levezetett víz újabb területeket önthet el. Ennek megfelelően a gazdaságok területén levő felszíni vizek levezetése is csak a vízügyi igazgatóságok által meghatározott vízlevezetési rend szerint történhet. Az üzem vezetői ezen belül dönthetnek arról, hogy saját területükről milyen sorrendben kívánják levezetni a vizeket. A Vízügyi Igazgatóságnak biztosítani kell a hatáskörébe tartozó levezető csatornák szállítóképességét, a tározóterek, a műtárgyak üzemképességét, a hírközlőhálózat hiánytalan működését, a szivattyútelepek ellátását üzemanyaggal, a csatornaőri szolgálat megszervezését és a védekezési anyag helyszínre szállítását. A védekezés ideje alatt a Vízügyi Igazgatóság készenlétben tartja a belvíz- védekezés szervezetét. A készenlétnek három foka van: Az. 1. fokú készenlétet elrendelik, ha a káros vizek miatt az átemelő szivattyú- telepek üzembeállítására, tiltok, zsilipek kezelésére van szükség. A 2. fokú készenlét akkor kezdődik, ha jelentős területeken olyan vízborítás áll elő, melyet négy nap alatt nem lehet levezetni. A 3. fokú készenlétet elrendelik, ha a vizeket 15 nap alatt sem lehet eltávolítani. Ha az országban az elöntött területek kiterjedése meghaladja a 30 000 ha-t, az egységes irányítást az Országos Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Kormánybiztos veszi át. A védekezés során a következő feladatokat kell megoldania: a) a vizek fokozatos visszatartása és átmeneti tározása; b) a csatornák és átemelőtelepek üzembentartása, tiltok, zsilipek kezelése; c) védekezés a csatornák kiöntései ellen; d) védekezés az övgátak, tározótöltések, csatornatöltések elhabolása ellen. Védekezés idején a tanácsok feladata, hogy ellenőrizzék a vízlevezetés rendjét, a vízügyi szervek intézkedéseinek végrehajtását. Szükség esetén a tanácsoknak kell gondoskodni a veszélyeztetett területek kiürítéséről, az ott tárolt készletek biztonságba helyezéséről. A belterületeken szükséges védekezés a tanácsok irányítása alatt folyik. A gazdaságok feladata, hogy területükön az intézkedési körükbe tartozó csatorna- hálózatot üzemképes állapotban tartsák. ősszel a csatornákból ki kell irtani a vízmozgást akadályozó füvet, gyomot, a lerakodott iszapot ki kell emelni. 126
