Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Belvízvédelem
mély — fekvésű területekről lefolyó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről. Az elkülönített két terület határán, a magas fekvésű területről lefolyó vizek összegyűjtésére övcsatornát építünk. Kedvező viszonyok között az övcsatorna közvetlenül a befogadóba torkollhat. Ellenkező esetben, és keskeny völgyekben a magas területekről lefolyó vízfolyásokat, vissza kell töl- tésezni. Ez azt jelenti, hogy a meder két partján is meg kell építeni az árvédelmi töltéseket, hogy a befogadó árvizei ne önthessék el a betorkolló csatorna vagy vízfolyás menti mély részeket (1. 67., 68. ábra). A felszínen lefolyó vizeket a gyűjtőcsatornák fogadják be. A gyűjtőcsatornák vizét a mellékcsatornákba vezetjük; a mellékcsatornák végül a levezető főcsatornába torkollnak. Ennek megfelelően az öblözet mélyvonalába kell tervezni a főcsatornát, a mellékvölgyek fenékvonalába a mellékcsatonákat, s az egyes területrészek mély fekvésű helyein a gyűjtőcsatornákat. A levezető csatornahálózat helyszínrajzi elhelyezését, vonalvezetését tehát elsősorban a domborzat határozza meg. A csatornák hosszszelvényeinek tervezésekor azt kell szem előtt tartani, hogy a csatornák üzem-vízszíne 20 — 50 cm-rel legyen a terep alatt. A vízszín, illetőleg fenékesés akkora legyen, hogy se feliszapolódás, se talajelmosás ne álljon elő. A csatornában folyó víz sebessége ennek megfelelően 20—60 cm/sec legyen. A CSATORNAMÉRETEK MEGÁLLAPÍTÁSA A csatornahálózat megtervezett nyomvonalán ki kell jelölni azokat a szelvényeket, ahol a csatornákba jelentős vízmennyiség ömlik, ui. ezek a vízszállító képesség szempontjából jellemző szelvények. A csatorna méretét a jellemző szelvényen átfolyó levezetendő vízhozam szabja meg. Egyszerű esetben a szá 11 ítandtTvízftőzmrwTTájTagos vízhozamból (49. képlet), a felvett, mértékadó csapadék és a hozzá tartozó lefolyási tényezőből (50. képlet) vagy vízháztartási vizsgálattal (51. képlet) meghatározható. 68. ábra. Begátalt vízfolyás belvizöblözetben ahol Q — a szállítandó vízhozam (m3/sec); q = a fajlagos vízhozam (m3/sec, km2); F = a vízgyűjtő terület (km2); h = a mértékadó csapadék (mm); T = a 121
