Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

A helyi jelentőségű védekezési feladatokat, a gazdaságnak vagy az érdekelt gazdaságok által alakított társulatnak (nyári-védgát társulat) kell megoldania.

A védekezéshez előre fel kell készülni. Ebből a célból védőanyagot kell tárolni a helyszínen, az arra kijelölt helyen. Meg kell szervezni, hogy a védekezéshez szükséges munkaerő mozgatásához szállítóeszközök álljanak rendelkezésre. Az árvédekezés végrehajtásához előre átgondolt árvédelmi tervet kell készíteni.

Az országos védekezéshez szükséges felszerelés mennyiségét, minőségét szabványok írják elő. Ezeket a szabványokat olyan védővonalak árvédelménél is alkalmazni lehet, melyek csak a gazdaság érdekeit szolgálják.

A 26. táblázatban példaképpen bemutatjuk a dunai, ill. tiszai árvédelmi gátak mellé telepített gátőrházak szertáraiban előírt szabvány anyag és eszköz

26. táblázat. Szertári anyagok és eszközök előírt mennyisége (71)

Megnevezés

Egység

Dunai védővonal

Tiszai védővonal

gátkilométerenként

gátőrjárásonként

gátszakaszonként

gátkilométerenként

gátőrjárásonként

gátszakoszonként

Szigorú kédeszka

m2

5

10

széniéiben

palló

m2

10

10—20

tartandó

földeszsák

db

p

T

Ö

20—60

anyagok

vashuzal

kg

10

10—50

petróleum

1

2

4

Egyéb véSzeg 60 mm-es

kg

1—2

1—2

delmi anya100 mm-es

kg

2

2—3

gok

zseblámpaelem

db

5

5

tartalék viharlámpaüveg

db

2

2

fáklyabél

m

5

5

viharlámpabél

m

3

3

Világító

Villanyzseblámpa

db

5

5

eszközök

petróleumlámpa és

fáklya

db

3

2—4

bádoglámpás

db

1

1—2

petróleumos kanna

(5 1-es)

db

0,4

0,8

nagy fényű lámpa

db

i

i

Szerszámok

karóverő sulyok

db

2

5—10

rőzsefektecsákiya

db

1

1—5

téshez

kombinált fogó

db

3

3

vasvilla

db

5

5

karóhúzó bak

db

i

1

99