Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)

A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk

67. ábra. Gyűrűszár

1. beömlőcsonk, 2. közdarab, 3. kiömlőcső, 4. záródugattyú, S.^hajtórúd, 6. forgattyúkar, 7. forgattyútengely, 8. zárófelület, 9. dugattyútömítés

68. ábra. Excentrikus tengelyű csapózár zárógumi tömítésekkel (Máttyus Sándor terve) a) a gumigyűrű a tányér hornyában b) gumigyűrű a ház hornyában

lületei — zárásakor és nyitásakor — nagy erővel összenyomva csúsznak egymáson, tehát hosz- szabb használat után kopnak, berágódnak, és a tökéletes zárás megszűnik.

Megjegyzendő az is, hogy mozgatásához igen nagy erő kell, különösen abban az általános esetben, amikor a csavarorsó a ház belsejében helyezkedik el. A rosz- szul kent csavarmenetek súrlódása még csak fokozza a nyomatékigényt. Ezért kevésbé alkalmas gépi működtetésre, mivel hajtóművét túl kell méreteznünk. Ez a nagyobb előállítási költségen kívül még azzal a hátránnyal is jár, hogy ha az ék alakú zárótányért nagy erővel szorítjuk, könnyen beékelődik, és kimozdítása igen nagy erőt igényel.

Az utóbbi hátrányokat küszöböli ki a párhuzamos zárófelületű tolózár. Zárásakor (záró-) felületei csak akkor fekszenek fel egymásra, ha a tányér lefelé mozgása már véget ért. Nyitáskor ellenkezőleg; előszóra zárófelületek távolodnak el egymástól, csak azután mozdul a tányér. A párhuzamos zárófelületű tolózáraknak sok változata ismert. Drágábbak, mint az ékzárósak.

Végül megjegyezzük, hogy a tolózárak a szivattyúk szabályozására is alkalmasak (a csőrendszer jelleggörbéjének megváltoztatása ; 77. old.). E fojtással való szabályozásra azonban csak kb.

3 kW szivattyúteljesítményig javasolható, mert zárólapja könnyen rezgésbe jön.

9 A gyűrűszár (67. ábra) mentes az éktolózár hátrányos tulajdonságaitól. Fojtásos szabályozásra is jól használható. Áramlási ellenállása kissé nagyobb az előbbinél. Mozgatási erőszük86