Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
szelep legyen, továbbá a szívóoldal és a tömszelence jól zárjon. A légtelenítőberendezés egyszerű szerkezete a dugattyús vagy membrános kéziszivattyú. A belsőégésű motor kipufogógázának sebességi energiáját használja fel légtelenítésre az injektoros berendezés (63. ábra). A vízgyűrűs (oldalcsatornás) szivattyú is összeépíthető a főszivattyú szívóterével légtelenítés céljából. • Újabban a szivattyú konstrukciójának megváltoztatásával oldják meg az automatikus légtelenítést (64. ábra). A szivattyú nyomóterét oly nagyra alakítják ki, hogy az üzemszünet alatt a benne rekedt és a szívótérben maradt víz kitölthesse a szivattyúházat. Ha a szívócsonkot visszacsapó szeleppel is ellátták, az üzem leálltával víz marad a szivattyúházban, ami lehetővé teszi az újraindulást. A szivattyúház állandó vízfeltöltésére a Csőszerelő Vállalat külön tartályos megoldást tipizált (65. ábra). E berendezésben nincs sem láb-, sem visszacsapó szelep. Szívótartálya azonban legalább olyan nagy, hogy a szívócsőbe zárt levegő ne érje el a tartály alsó csonkját. Ha a víz eléri a szívótartály tetejét, csillapítócső vezeti át a légtéren, hogy sok levegő ne keveredhessék a vízzel. A nyomóoldalon akkora víztartályról kell gondoskodni, hogy a megállás után a visszafolyó víz a szívótartályt teljesen megtölthesse (Sebők A. találmánya). A szivattyús üzem automatizálása Amikor a hajtógépből, közlőműből, szivattyúból, szívó- és nyomóvezetékből álló szivattyúrendszerek üzemét a változó vízfogyasztáshoz úgy kell igazítanunk, hogy a hálózati nyomás csaknem állandó értéken maradjon, irányítási műveletet kell végeznünk. Az irányítás két válfaja a vezérlés és szabályozás. • A vezérlés az irányított — vezérelt — berendezések működésébe akkor avatkozik be, amikor valamilyen jellemzőt (pl. a motor fordulatszámát, a megkerülő vezeték nyitását, a fojtószerv állását) kell befolyásolnia. • A szabályozás akkor lép működésbe, amikor a szabályozott jellemzők — pl. a szivattyú folyadékszállításának és emelőmagasságának — értéke eltér a műszaki folyamat céljával meghatározott nagyságtól. Ekkor a tényleges értékek mérése és az előírtakkal való összehasonlítása alapján lép működésbe. Az irányítási műveletet kezdeményezheti, módosíthatja, megszüntetheti emberi ténykedés, a kézi irányítás vagy az irányított rendszerből, esetleg a környezetből származó hatás. Ez utóbbi az önműködő irányítás vagy az automatizált üzem. Az irányítási művelet kézi indítása és önműködő lebonyolítása is lehetséges, amikor félautomatikus üzemről beszélünk. Kézi irányításkor a gazdaságos üzemeltetés a kezelő személyzet szaktudásától, lelkiismeretességétől és gyors reakcióképességétől függ. A felállított gépeket rendszerint jelzőberendezésekkel látják el, amelyek jelzik az egyes gépek üzemállapotát, vagy folyamatosan feljegyzik működésük menetét. E jelzések alapján kerül sor a kézi vagy automatikus irányításra. A kézi vezérlés gyakran erősebb fizikai erőkifejtést igényel, pl. a nagyobb méretű tolózárak működtetése. Ezért a szivattyúk, szivattyútelepek vezérlésének ilyen műveleteit gépesítve, segédberendezésekkel, szervomotorokkal hajtják végre. Amikor ezek működtetése kézi vezérlésű, csupán üzemeltetésük gépesítése valósult meg. Az automatizált üzemben a szivattyúkat irányító szerkezeti egységek vezérlése önműködő. A beépített vezérlő- és szabályozószervek a kívánalmaknak megfelelően módosítják az üzemi jellemzőket. Gyakran egy szivattyúval nem lehet kielégíteni a folyadékszállítással vagy a szállítómagassággal kapcsolatos igényeket. Ilyenkor több szivattyút kapcsolnak pár84
