Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)

A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk

A szivattyúk belsőégésű-motoros hajtása A hordozható szivattyúk üzemeltetése elsősor­ban belsőégésű motorokkal oldható meg. Ezek vagy közvetlenül (tengelykapcsolón át) vagy fogaskerekes hajtóművek közbeiktatásával, ritkábban szíjhajtással működtetik a szivaty- tyúkat. A Diesel-motorok nyomatékgörbéje lapos, az Otto-motoroké domborúbb. A szivattyúk nyomatékgörbéjét laposan, csak kis szög alatt metszik. Ezért nem célszerű a teljes motor­töltésnek megfelelő nyomaték-, illetve telje­sítménygörbén való működtetésük. Arra kell tehát törekednünk, hogy a motor regulátorá- nak beavatkozása után kialakuló meredekebb szakaszon üzemeljünk. A belsőégésű motorral hajtott kis jellemző fordulatszámú szivattyú jelleggörbéje ekkor mindig meredekebb (nsz), mint az állandó fordulatszámhoz tartozó (Q—H) jelleggörbe (61. ábra). Az ábrán a meredekebb jelleggörbe kialakulása is megfigyel­hető. Ismerjük a szivattyú jelleg- és teljesítményfelvételi görbéit (jobb alsó mező) három — a regulációs tartományba eső — fordulatszámon (bal alsó mező). Ha e három (állandó) fordulatszámhoz tartozó pontot megfelelően vetítjük (jobb, majd felfelé), meghatározhat­juk a meredekebb szivattyújelleggörbéit kijelölő pontokat. A bal felső mezőben még a faj­lagos üzemanyag-fogyasztás is felrajzolható. * Az öntözés céljára szolgáló villamosmotoros szivattyúk általában közvetlen hajtással, a két gépegység közé iktatott bőr- vagy gumidugós tengelykapcsolóval, esetleg Hardy- tárcsás erőátviteli szerkezettel készülnek. A vízgazdálkodás területén üzemelő gőzüzemű bel- viztelepek villamosítása vagy dízelesítése lassító áttételek beépítését igényli. Ezek a nagyobb teljesítmények miatt általában fogaskerék-hajtóművek. A belsőégésű-motoros öntözőszivattyú-aggregátorokba oldható, kézi működtetésű, egy­tárcsás, száraz tengelykapcsolókat építenek. Bennük a szivattyú tengelye gyorsító hajtómű közbeiktatásával kapja a hajtást. A benzinmotoros kisebb aggregátok röpsúlyos tengelykapcsolóval kerülnek forgalomba. Csakis így érhetjük el, hogy az alacsony fordulatszámon (amikor a benzinmotor nyomatéka kicsi) a szivattyú ne fékezze a motort az üzemi fordulatszám kialakulásában. 61. ábra. A Diesel-motoros szivattyúhajtás diagramjai A hajtómotor teljesítményének megválasztása A motorok teljesítményét a várható terhelés alapján kell megválasztanunk úgy, hogy gon­doskodunk a gazdaságos teljesítménytartalékról is. Ez utóbbi célja az, hogy a szivattyú akkor se tegye tönkre a motort, amikor az nem névleges üzemi pontján működik, hanem olyan jelleggörbeszakaszon, amelyen teljesítmény-felvétele a névlegesnél nagyobb. Az erősen fordulatszámtartó villamosmotoros hajtáshoz 25 kW-ig 25, ezt meghaladva 20% teljesítménytartalék javasolható. A kevésbé fordulattartó, sőt fordulatejtésre képes belső­égésű motor működtetésekor a reguláit teljesítménygörbe névleges értékének 95%-ában határozhatjuk meg az üzemi teljesítmény maximumát. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom