Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
sonló helyzetet alakítunk ki, mint a többlépcsős centrifugálszivattyúk esetében. Az 54. ábra csősúrlódási jelleggörbéje (7) a gazdaságos tartományon belül metszi a három szivattyú Q = f(H) jelleggörbéit. Az ábra egyben elvi magyarázatot ad a szállítómagasság (//) növekedésére, amikor a vízszállítás csak kismértékben növekszik. A görbe (7) a három egyesített szivattyú utáni nyomócső jelleggörbéje. Az egyes szivattyúkat összekötő csővezetékek veszteségeit az ábra nem szemlélteti. Megjegyezzük, hogy mindkét szivattyúkapcsolás tényleges üzemi értékeit csak pontos méréssel tudjuk meghatározni. A szivattyúk szabályozása Ahhoz, hogy a csővezetéken az igények szerint változó mennyiségű folyadékot csaknem állandó nyomáson szállíthassuk, a szivattyúkat szabályoznunk kell. Szabályozhatunk a szivattyú szerkezetének megváltoztatásával vagy belső elemeinek átállításával, a csőrendszer jelleggörbéinek módosításával, a gép fordulatszámának változásával vagy szakaszos üzemeltetésével. • A szivattyúk szerkezetének megváltoztatása a radiális és félaxiális örvényszivattyúkon oldható meg a járókerék átmérőjének csökkentésével. Ezt a módszert ,, járókerék-visszaesz- tergálásnak” nevezi a gyakorlat. E szabályozási mód nyomán a radiális kiömlésű, egylépcsős centrifugálszivattyúk szállítása és emelőmagassága Dt kezdeti és Z>2 (leesztergált) átmérővel a összefüggésekkel jellemezhető. Ezek az összefüggések azonban csak közelítőek, mert a szükséges leesztergálás mértéke a jellemző fordulatszámtól is függ. A többlépcsős turbószivattyúk járókerekeit úgy esztergálják le, hogy a kerék két oldaltárcsája közül csupán a lapátokat forgácsolják ki. Ekkor is alkalmazhatók az előbbi összefüggések. Helyes azonban, ha a számított átmérőnek csak 80%-áig esztergáljuk ki a lapátokat, és így mérjük a szivattyú paramétereit. A teljes kiesztergálás után ugyanis esetleg már nem kapjuk meg a kívánt jellemző értékeket. Ezért ajánlatos az óvatos, több lépésben való esztergálás. Az 55. ábra leesztergált járókerék-jelleggörbéket mutat be. • A szivattyú belső elemeinek állítására alkalmas gyakorlati példa a félaxiális és az axiális áitömlésü szivattyúk járókerék-lapátszögének változtatása. A művelet viszonylag egyszerű, a csőtengelyen át vezetett szerkezettel oldható meg. Az axiális szivattyúk járólapátjainak állításával — az emelőmagasság változása nélkül — széles folyadékszállítási tartományban jó hatásfokkal szabályozhatunk (56. ábra). • A csőrendszer jelleggörbéjének megváltoztatásával kétféleképpen: éspedig fojtással vagy a szívó- és nyomócsonk közé iktatott vezetékkel, esetleg egyéb módon, pl. megcsapolással szabályozhatunk. m Az örvényszivattyúk fojtásos szabályozása a gép nyomóvezetékébe épített, folya55. ábra. A járókerék-átmérő csökkentésének hatása a szivattyú jelleggörbéjére 77
