Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Az öntözőszivattyúk és csoportosításuk
ség szállításakor igen meredek (49. ábra). Teljesítményfelvételük akkor csökken, ha a víz- szállítás nő. • Az örvényszivattyúk különböző, de állandó fordulatszámhoz tartozó fojtási jelleggörbéit vizsgálva láthatjuk, hogy hasonló alakúak (46. ábra). Egyikük a másikból másodfokú parabolák mentén nagyítva vagy kicsinyítve eltolás útján származtatható. Ezt a megfigyelést hasznosítva, az ismert adatokból a következő összefüggések segítségével határozhatjuk meg más fordulatszámú örvényszivattyúk 01 és H1 értékét, illetve teljesítményfelvételét. Mivel a szivattyú teljesítményfelvétele: összefüggés is fennáll. Kisebb fordulatszám-eltérésen belül (± 10%) az r/ hatásfok állandónak tekinthető. • Az örvényszivattyúk szívóképességét a járókerék beömlési viszonyai határozzák meg. A szivattyú legkisebb nyomású helye ugyanis a lapát beömlőélének környezetében alakul ki. A szívóképességet a belépő keresztmetszet és a legkisebb nyomású hely közötti nyomásesés szabja meg. A gyárak a szivattyú szívóképességét a kritikus szívási energiamagassággal (jele NPSH vagy Hh) adják meg. A kritikus szívási energiamagasság az a belépő keresztmetszetben megkívánt legkisebb szívási energiamagasság, amelynél a szivattyú még a kavitációtól mentesen dolgozik. Az MA jelű mezőgazdasági öntözőszivattyúkra a gyár 4,5—5,0 m szívómagasságot ad meg. Az öntözőcsőkútra telepített szivattyúk üzeme folyamán azonban előfordul, hogy a kút 74 50. ábra. Rütschi-féle szívóképesség-görbék
