Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
A vízkivétel és -szállítás művei, gépei - dr. Szász János: Vízkivétel szivattyúkkal
vonalas kialakítású nyomómedencébe, amelyből a hullámtéren épített csatornahídon át j ut a víz az öntözőcsatornába. • Kettős működésű szivattyútelep. Jobban kihasználható a létesítmény, ha kettős célú, azaz öntöző-belvízátemelő szivattyútelep építésére van módunk (29. ábra). Tavasszal ugyanis belvizet emel át a megduzzadt folyóba, nyáron pedig az alacsony vízállású folyóból öntözővizet emel ki. Még jobban hasznosítható a telep, ha a csatornarendszerre halastavakat telepítünk. Az ilyen telepekhez alakult ki a Szécsey—TRENKA-féle reverzibilis szivattyú. Ha állóvízből, tóból kell vizet kiemelnünk, arra törekedjünk, hogy iszap ne kerülhessen a szívócsőbe. Ezért a balatoni szivattyútelepeken a szűrő-kőgátas rendszert alkalmazzák. A 30. ábrán a balatonfői szivattyútelep felülnézeti elrendezési vázlatát mutatjuk be. Az újabban széles körben elterjedő esőztető öntözőrendszerek szivattyútelepeit — nyomásközpont elnevezéssel — kiemelten, külön fejezetben vizsgáljuk meg (89. old.). Vízkivétel változó szintű vízforrásból Az állandó jellegű parti vízkivétel helyett — a szivattyútelepekéhez képest — sokkal keve - sebb mélyépítési munkával, viszonylag rövidebb idő alatt és olcsón létesíthetők az — először Gorup Ferenc által bevezetett — úszó szivattyútelepek. Üzemüket a vízállás változása nem zavarja. Az öntözési idényen kívüli időt tárolóhelyen töltik, ahová hajóval vontatják az úszóművet a rajtuk levő szivattyús gépcsoportokkal együtt. Fő részei: a csuklós nyomócső, a parti nyomóakna, az úszótest, amely — az igényeknek megfelelően — több szivattyút hordozhat. Ahhoz, hogy a csuklós nyomócső ne okozzon túl nagy veszteséget, a szivattyúkat hidraulikailag helyesen kell csatlakoztatnunk hozzá. A 31. ábrán lépcsős, folyómederbe telepített, 1,5 m3/s maximális vízszállítású, úszó szivattyútelepet mutatunk be. Függőleges szívócsövei a pontonok (úszótagok) között helyezkednek el. A rajtuk elhelyezett közép- vagy nagynyomású szivattyús gépcsoportok a hálózatra kapcsolt villamos vagy belsőégésű (Diesel-) motorokkal üzemeltethetők. A nyomócsőből érkező öntözővizet fogadó parti csillapító-, osztóakna, amely a nyíltcsatornás továbbvezetéshez csatlakozik, épülhet vasbetonból, de készülhet burkolt földmederből is. 55 28. ábra. Állandó folyami szivattyútelep 1. nyomó-medence, 2. szivattyúház, 3. szivóakna, 4. szívócső
