Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
Tv — a talaj vízkészlete a tenyészidő végén [m3], C — a csapadék [m3], 7"k — a talaj (gyökérzóna) kezdeti vízkészlete [m3]. • Amennyiben a csapadék vagy öntözővíz egy része elfolyhat, csak a talajba szivárgó hányadát szerepeltessük, amit sok helyen egy együtthatóval vesznek figyelembe. Magas talajvízálláskor (a talajviz mélysége 1,5 m-nél kisebb) a belőle felhasznált vízmennyiség is bevételi tételként szerepeltetendő. A vízszállítás és vízadagolás veszteségeit a hatásfokkal (j}2, rj3) jellemezzük. Az elmondottakat (Divis nyomán) jól illusztrálja egy csehszlovák példa, amellyel az öntözővíz-szükségletet a következő egyenlettel számítják. ahol Mc — a mértékadó öntözővíz-mennyiség [nr/ha], k — a veszteségi együttható (r/3), Vc — az öntözött termény tenyészidő alatti összvízigénye [m3/ha], x — a hasznos csapadék együtthatója, Sv — a tenyészidő alatti csapadék [m3/ha], IV2 — a talajból hasznosítható vízmennyiség a tenyészidő kezdetén [m3/ha], IFk — a talajvízből hasznosítható vízmennyiség [m3/ha]. Oroszlány a típusmodell-telepek tervezése során a berendezés nettó vizszállitó kapacitását a Q = 0,8 (E°~C)F [m3/s] képlettel számolja, ahol Efí — a potenciális evapotranszspiráció a mértékadó időszak teljes tartamára [m3/ha], C — a csapadék 50 vagy 75%-os valószínűsége a mértékadó időszak teljes tartamára [m3/ha], 0,8 — a hidrológiai vízhiány-kielégítés gazdasági optimumának tényezője, F — az öntözendő terület [ha], 1 — az öntözés tényleges ideje (a mértékadó időszakban) [s]. (Elfolyást a mértékadó időszakra jó öntözést feltételezve nem vett figyelembe.) Az így nyert vízszállító kapacitás — július kritikus időszakában — az 50—75%-os valószínűségű csapadék előfordulásakor várható hidrológiai vízhiány 80%-ának pótlására alkalmas. A kapott értéket az öntözővíz-adagolás hatásfokával helyesbítette. A bruttó vízhiány meghatározásához használt adagolási hatásfok: felületi öntözésnél rj3 = 0,6, esőszerű öntözésnél t]3 — 0,7. Napjaink hazai öntözővíznormáit főleg gyakorlati tapasztalatok alapján állították össze. Az egyszeri öntözés mértékadó víznormájára jelenleg a következő adatok érvényesek: — esőszerű öntözéskor (a szélső értékek) 30—80 mm, — felületi öntözéskor a barázdás öntözésé 60—80 mm, a sávos csörgedeztetö öntözésé 80—120 mm. 31
