Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
A biztonságos üzemeltetés céljából a völgyzáró gátat — túlfolyóval és — fenékkiürítővei kell ellátnunk. Túlfolyó. Minden olyan esetben, amikor az árvíz átfolyhat a tározón, túlfolyót kell építenünk, melyet a tározott víz térfogata és a völgyzáró gát magassága szerint kell méreteznünk. A földből épített völgyzáró gátakon a következő túlfolyók alkalmazhatók: — bukó, árapasztó csatorna; — szivornya és — csővezeték, amelyeknek lehetővé kell tenniük, hogy önműködően induljon meg rajtuk a víz átömlése, amint a tározóban a nívó a maximális szint fölé emelkedik. A fenékkiürítő a karbantartás céljait szolgálja. Feladata, hogy — szükség esetén — minden vizet kiereszthessünk a tározótérből. A fenékkiürítőn nagy sebességgel áramló víz bizonyos mértékig véd a tározó eliszapolódása ellen, mivel sok iszapot is magával ragad. A vízháztartás javítása öntözéssel Ha a csapadék és a talajban tározott vízkészlet nem elégíti ki az igényeket, mesterségesen juttathatunk vizet a növényállománynak. Az öntözés módját a talaj, a hidrológiai vízhiány időbeni és térbeni változékonysága, a növényállomány termeléstechnológiája, a mezőgazdasági vállalatok eszköz- és munkaerő-ellátottsága stb. befolyásolja. A talaj mint víztározó A talaj tározóként fogadja az öntözővizet. Adagolásakor ügyelnünk kell arra, hogy károsan ne emelje a talaj vízszintjét, és ne szorítsa ki a pórusokból a növények fejlődéséhez szükséges levegőt. Kerülnünk kelt, hogy az öntözés nyomán a táblán tócsák képződjenek. Minthogy a mesterségesen juttatott víz módosíthatja a talaj sóforgalmát (helytelen módja még szikese- dést is okozhat), az öntözés bevezetését gondos elemzőmunkának kell megelőznie. Természetesen az öntözés folyamán is ellenőriznünk kell a talajvízszint emelkedését, vizsgálnunk kell a gyökérzóna káros sótartalmát, és meg kell akadályoznunk, hogy beavatkozásunk a tábla elmocsarasodását okozza. Vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján a különböző talajok a következő csoportokba sorolhatók: — igen jó vízvezető képességű, mélyrétegű, televényes és televényszegény homoktalajok: — jó víznyelő képességű, mélyrétegű agyagos vályogtalajok; — közepes vízvezető képességű, mélyrétegű agyagos vályogtalajok; — gyenge vízáteresztő képességű mélyrétegű, repedezésre hajlamos agyagtalajok; — rossz vízvezető képességű, nem repedező, televényszegény agyagtalajok; — vízzáró szikes talajok. Az öntözéssel a természetes vízkapacitásig töltjük fel a felső talajréteget addig, ameddig beázik. Nedvességtartalma azonban az evapotranszspiráció miatt állandóan változik. 25
