Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: Vízháztartási vizsgálatok
kapunk arról, hogy milyen termelési színvonalon hasznosíthatók a drágább vízkészletek. A gazdaságosan adható mértékadó öntözővíz mennyiségének meghatározására optimumvizsgálat szükséges, a fokozatosan változó fajlagos vízhasznosulás, illetőleg annak eredménye és az öntözési költség összevetésével. Ez a megállapítás azonban csak azokra a növényekre érvényes, amelyeknek termésgörbéit a nagy sugarú görbületek jellemzik. • Azoknál a viselkedéstípusú növényeknél, amelyek termésgörbéje a nagy hozamok intervallumában meredeken emelkedik, majd a maximum után erősen zuhan (3. ábra), az optimumvizsgálatnál nagyobb jelentőségű a legjobb vízhasznosulás és a legnagyobb termések összeeső tartományán belül adagolandó öntözővíz-mennyiség pontos meghatározása. Ekkor a gazdaságossági kérdés úgy vetődik fel, hogy a szükséges és nem variálható víz- mennyiség adagolásával elért eredmény indokolja-e az öntözést, szemben az első viselkedéstípusba tartozó növényeknél (2. ábra) akként felmerülő kérdéssel, hogy a hidrológiai vízhiány milyen mértékű kielégítése esetében gazdaságos az öntözés. • Megjegyezzük, hogy az új termelési technológiák (nagy műtrágyaadag, új, intenzív fajták, gondosabb művelés és növényvédelem stb.) nemcsak a termelés mennyiségi növekedését eredményezték, hanem átrendezték a termésre ható tényezők fontossági sorrendjét is. A nagy terméseken kívül szórásuk csökkent, vagyis kiegyenlítettebb lett az eredmény, nagyobb a termésbiztonság. A kisújszállási kísérletek 1940—1970 termésadatai szerint a búza relatív szórása felére, 12-ről 6°/0-ra, a kukoricáé harmadára, 24-ről 8°/0-ra csökkent (4. ábra). Ezt az eredményt a vízhasznosulásban mutatott sokkal nagyobb rugalmassággal éri el a növényállomány (5. ábra). 3. ábra. Az átlagostól eltérő viselkedéstípusú növények vízhasznosulás-ábrái 16
