Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)
2. A műszaki létesítmények tervezésének és üzemének hidrológiai vonatkozásai.
22 arra, hogy ez a hűvösebb, alsóbb talajrétegekbe juttatja a vizet, nyilvánvaló, hogy a felületi öntözéssel egy megitélés alá helyezhető. Az éghajlati adottságok részletes vizsgálata és figyelembevétele az öntözésre való berendezkedés és az öntözési létesítmények méretezése szempontjából alapvető jelentőségű, s nyilvánvalóan hatással lehet az alkalmazandó öntözési módszer helyes megválasztására is. Ennek ellenére mindössze a szélsebességre vonatkozóan állnak rendelkezésre olyan kutatási eredmények, amelyek alapján egyértelműen megállapíthatók az esőszerű módszer alkalmazási lehetőségei. Ezek szerint olyan tartósan széljárta területeken, ahol az átlagos szélsebesség ^ 2,0 m/s nem célravezető esőztető berendezéseket létesíteni. Emellett könnyen belátható, hogy olyan vidékeken, ahol az alacsony relativ légnedvesség és magas léghőmérséklet miatt esőszerű öntözés alkalmazása esetén a levegőben bekövetkező párolgás olyan mértékét ölt, hogy az öntözővíz jelentős hányada veszendőbe megy, szintén nem előnyös az esőszerű öntözést alkalmazni. E területeken — különösen akkor, ha a talajvizszint mélyen van a terepszint alatt -- kis vizadagú esőszerű öntözés alkalmazásakor fennáll az az igen komoly veszély is, hogy az öntözővízzel a felső talajrétegbe bevitt sómennyieég idővel elszikesiti a talajt. Ezért ha a természetes csapadék sólemosó hatáséval nem számolhatunk, az ilyen adottságú területeken mindenképpen azt az öntözési módszert kell alkalmazni, amellyel a káros sókat a mély talajrétegekbe lemosó nagy vizmennyiségek gazdaságosan adagolhatok. A másik két öntözési módszer alkalmazhatóságának meteorológiai feltételeit eddig még nem állapították meg a szakemberek, s az emlitett jellemzőkön kivüli éghajlati elemekre vonatkozóan sem rendelkezünk számszerű adatokkal, vagy egyértelműen megfogalmazott előírásokkal. Egy könnyen belátható, de igen fontos meggondolást mégis meg kell említenünk a felszínalatti öntözés alkalmazására vonatkozóan. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mivel ennél a módszernél a vizmozgás a talajban döntően felfelé irányul, azokon a száraz klimáju területeken, ahol a természetes csapadék nem mossa a mélybe az öntözővízzel talajba bevitt sókat, a már az előzőekben is emlitett káros sófelhalmozódás veszélye miatt feltétlenül el kell kerülni ennek az öntözési módszernek az alkalmazását. Az öntözendő növénykultúra és az öntözési cél néhány meghatározott esetben döntően befolyásolja az alkalmazandó öntözési módot. Szántóföldi növények az öntözési módszerrel szemben.általában nem támasztanak igényeket, az egyetlen a rizstermesztés, amelyhez csak a felületi öntözési mód alkalmazása jöhet szóba. A gyakori, kis vizadaggal / _60 mm/ történő öntözést kivánó kertészeti növénykultúrák öntözése sok esetben legkedvezőbben esőztető berendezésekkel oldható meg. Az öntözési cél és az öntözési módszer összefüggését vizsgálva elegendő itt azoknak a vízellátási céloknak a felsorolása, amelyeknek érdekében legeredményesebben csak egyik vagy másik öntözési módszert lehet alkalmazni. Ezek az általuk megkivánt módszerrel együtt a következők:- légköztelitő frissitő öntözés - esőszerű- kelesztő öntözés - esőszerű- levéltrágyázó öntözés - esőszerű- fagyvédelmi öntözés - esőszerű '- gyümölcsszinező öntözés - esőszerű- szőlőasszusitó öntözés - esőszerű- talajvizdúsitó öntözés - altalaj- talajkimosó öntözés - felületi Rátérve a gazdaságossá/;! tényezők öntözési módszer megválasztásra gyakorolt hatásának vizsgálatára hangsúlyozni kell, hogy e tényezők jelentősége nem hanyagolható el olyan területek esetében sem, amelyeken az öntözés a mezőgazdasági termelés alapfeltétele. Az ugyanis, hogy az öntözés bevezetésével elérhető terméshozam, vagy hozamnövekedés milyen költségráfordítások következménye, kivétel nélkül, minden öntözőberendezés létesítésénél döntő szempont. Az adott esetben a gazdaságosság szempontjából legkedvezőbb öntözési módszer kiválasztáséhoz a magyarországi eredmények szerint a következő mutatószámok meghatározása és
