Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

II. Rész. Fejezetek a hegy- és dombvidéki vízrendezés tárgyköréből - 3. Tervezés

hagyásával kell elhelyezni. Ezáltal a kiemelt föld a partot nem terheli, a csapadék a kiemelt földet nem mossa vissza a mederbe, végtű a karbantartó gépek részére szabad ut marad. Kisvizfolyások rendezésénél 2,0 m-nél szélesebb padkát csak műszaki szempontból indokolt esetben szabad hagyni.

A szabadon hagyott sávot gyepesíteni kell, rajta épiteni, vagy mezőgazda- sági művelést folytatni nem szabad. A depőniát vizfelől, a talaj minőségnek megfelelően - általában -1:1,5 rézsűben kell kiképezni. A depőnia legfeljebb 80 cm magas lehet és törekedni kell a tetejének vagy egy magasságban való elegyengetésére vagy a medertől távolodőan 1 : 10 hajlású rézsű kialakítására, hogy az mezőgazdasági művelésre alkalmas legyen.

A terep legmélyebb helyein általában 50-100 méterenként a depőniá- ban nyílást (min. 2m.) kell hagyni, hogy a mögötte összegyűlt vizek a vízfolyásba bejuthassanak. Ha arra lehetőség van (a kimelet anyag nem rontja a környező művelés alatt álló területeket), a depóniának földmunkagéppel való teljes elterítését kell célul tűzni.

Vannak esetek a vízfolyások medrének rendezésénél, amikor a méretezésnél nem engedhető meg az árvíz egy részének terepen (medren kivül) való levezetése. így pl.: lakott területek, ipari objektumok stb. védelme esetében.

A fentiek következtében tehát egy vízfolyás mentén is lehetnek változó szakaszok, amelyek különböző mértékben és módon vannak kiépítve.

Amig mezőgazdasági területeknél - elsősorban rét- legelő területeken - megengedhető az időszakos völgyfenéki elöntés (a nagyvizek egy részének terepen való elvezetése) addig a magasabb mezőgazdasági kultúráknál (kertek, gyümölcsösök stb.) nem, a településeknél pedig az elöntések lehetőségét ki kell zárni. A medreket eleve úgy kell méretezni, hogy nagyobb vizek vezetésére megfeleljenek, ez esetben árvizvédelmi müvek létrehozása is indokolt lehet. Uj településeknél, az építési engedélyek kiadásának átgondolt szabályozásával már eleget lehet tenni az árvizi biztonság követelményeinek.

Mederrendezés tartozékaként a depőnia általában a következő esetekben fordul elő:

1. Mederrendezés az általában 10 éves gyakoriságú vizek vezetésére a már közölt depőnia elterítés mellett.

A mederrendezés során a kiemelt főidet mindkét oldalon lehetőleg egyenletesen el kell teríteni a térszint fölött maximálisan 0, 8 m magasságban. Ez a változat általában a kisebb ártérrel rendelkező medrek esetében követendő.

2. Az igényektől függő depőnia rendezés, illetve töltés épités.

Az értékesebb mezőgazdasági területek - ha azt külön gazdaságossági számítás is indokolja - szó lehet összefüggő depőnia létesítéséről is. A vo- nakoző gazdaságossági vizsgálatok bizonyítják,hogy e megoldás 150 m-nél keskenyebb völgyfenék esetében már nem gazdaságos.- 68 -