Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái
tékben növelhetik a csapadék hasznosulását. Becslések szerint e komplex eljárás mintegy 30 millió q-yal növelheti a mezőgazdaság szárazanyag termelését, Természetesen ha a belviztározás másodlagos használatát is figyelembe vesszük, a termés növelésének lehetősége - megfelelő tápanyagellátás mellett - még nagyobb mértékben is megnövekszik. Összefoglalva: a belvizgazdálkodás üzemének legfőbb célkitűzése, hogy a levezető müvekre mértékadó, tehát szélsőséges meteorológiai körülményektől eltekintve oly mértékben akadályozza a lefolyásra kerülő vizek összegytilekezést, illetve lassitsa a már összegyülekezett vizek elve- zetését, amilyen mértékben azokra a vizekre a későbbiek során a növény- termesztésnek szüksége van. 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái A kérdés részletes tárgyalása előtt ismét vessünk egy pillantást a 4. ábrára, mely egy agyagtalaj vízgazdálkodására jellemző. Hasonló talajokkal találkozunk azokon a területeken, ahol az ariditási tényező eléri vagy meghaldja az 1,00 értéket. E területek általában a hegy- és dombvidéki völgyekben, illetve a hegylábak síkságain találhatók. A csapadék és a domborzati viszonyok erős kihatással voltak a területek morfológiai kialakulására. De a vizháztartási viszonyok igen jelentősen eltérnek a 2. fejezetben foglaltaktól. E területek vizbőségét nem a közvetlenül reájuk hulló csapadék, hanem külső, magasabb fekvésű területekről ide zuduló és az előző értéknek sokszorosát kitevő un. külviz okozza. Ha vizsgáljuk ezeket a területeket, a reájuk hulló csapadékon felül jelentős vízmennyiségeket kapnak- a keresztül vonuló folyók, vízfolyások árvízi kiöntéseiből,- a környező .hegy- és domboldalakról a felszínen lefolyó vizekből,- a felszín alatti vízgyűjtőről ide gravitáló rétegvizekből. A vízgyűjtőn lejátszódó folyamat, a lefolyás illetve összegyülekezés itt a vízgyűjtőegy töredékén halmozódik és okoz nehézségeket mind a mező- gazdaság, mind a közlekedés vagy ipar területén és jelentősen veszélyezteti az itt elhelyezkedő települések biztonságát. A veszélyeztetettség csökkentése a vízgyűjtő egész területén történő komplex beavatkozás utján lehetséges, de e beavatkozások költségesek, nagy területekre kell kiterjedniük, igy végrehajtásuk hosszú időt vesz igénybe. A komplexitás elvének feladása nélkül e területeken kénytelenek vagyunk kényszerű okokból, tudatosan olyan beavatkozásokat is végrehajtani, melyek csak ideig-óráig enyhítenek a problémákon. A kérdés sokrétűsége miatt e helyen csak a völgyekkel, sik területekkel kivánunk foglalkozni és főleg a mezőgazdasági termelés szempont - 25 -
