Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái

- a hő olvadásakor a vízgyűjtőn hő alakjában még kinntartozkodő víz nagyságrendjét,- a befogadó folyó várható vízjárás-alakulását

és még számos, helyenként változó és a lefolyás kialakulására döntően ható tényezőt.

Ez ismeretanyag alapján kell döntéseket hozni:- övgátak zárására, nyitására,- tiltők, zsilipek kezelésére,- tározótér feltöltésére vagy Ürítésére,- szivattyútelepek üzemének irányítására.

A döntések alapja tehát a vízgyűjtőkön belül kiépített megfigyelőhálózat. Ezt általában az alföldi területek csatornaőr telepeinek közelében jó létesíteni. Az adatgyűjtés igen fontos, de ma még nehezen megállapítható része a talaj víztartalmának figyelemmel kisérése. E tekintetben a megfigyelés műszerezettsége a gyakorlat számára ma még nehéz. A jelenlegi megfigyelési módszer mellett főleg a talaj szárításához laboratórium szükséges. A megfelelő laboratórium azonban általában csak nagyobb távolságokra áll rendelkezésre. Szükséges ezért bevonni e megfigyelésekbe azokat a mezőgazdasági üzemeket, melyek már szárítószekrénnyel rendelkeznek. A műszaki fejlesztés feladata, hogy a talajredvesség mérésére köny- nyen kezelhető és a helyszínen azonnal adatokat szolgáló olcsó müszertipust kialakítson.

Látjuk tehát, hogy az üzemelés irányítója pontos adatokkal ma még nem rendelkezik és főleg saját megfigyeléseire tapasztalataira kell számítania. Ettől függetlenül a döntések meghozásához egyre nagyobb segítséget nyújtanak azok az adatok, melyeket a vízügyi szervek a belvizi dekádjelen- tések során állítanak össze. E dekádjelentések formáját és az országos kiértékelés egy példányát a 2-3. sz. táblázatok mutatják.

A bel vízgazdálkodás, melynek szükségessége a szárazabb években, tehát átlagosan gyakran mutatkozik, igen jelentős yizmennyiséggel tud gazdálkodni. Az alföldi területekről az elmúlt évek során az alábbi vízmennyiségek levezetésére került sor:

1962

2, 7 milliárd m

1963

3,6

1964

2,7

1965

4,2

1966

5,4

1967

4,1

1968

1,3

Ha visszatérünk az 1. táblázatra, látható, hogy a belvizgazdálkodás feltételeit megteremtő műszaki és agronómiái beavatkozások jelentős mér- 20 -