Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái

időszakában meghaladja a növényzet statikus vízigényét. A talaj tulnedve- sedik. Itt a talaj szerkezet javítása mellett a talaj levegőztetésére a talajfelesleges víztartalmának eltávolítására kell elsősorban törekedni.

A felsorolt példák nagy vonalakban mutatják tehát, hogy a sikvidéken a mezőgazdaság érdekében történő beavatkozás a vízgazdálkodás utján és a talajjavítás harmonikus egysége biztosíthatja csak a növényzet vízigényének optimális kielégítését.

Vízrendezési szempontból a fentiekből általában az alábbi következtetéseket lehet levonni:- homoktalajokról a természet nyújtotta csapadék elfolyását - szélsőségesen csapadékdus esetek kivételével - meg kell akadályozni;- vályogtal aj oknál a talaj művelési eljárásokkal fokozni kell a termőréteg vizkapacitását és csak a statikus vízigényt meghaladó talajnedvesség esetén kell a vizek elvezetését szorgalmazni;- agyagtalajoknál a talaj szerkezet minden eszközzel történő javítása mellett biztosítani kell az év nagyrészében általában a felszíni vizek elvezetését és ezen felül a talaj nedvességtartalmának csökkentése, de a talaj szerkezeti átalakulását elősegítő levegőztetése végett a talajcsövezetést széles körben alkalmazni kell.

Természetesen a kiragadott példák szélsőséges talajtípusok. A talajok szerkezete igen nagy változatosságot mutat, de a felhozott szélsőséges talajtípusok általában jellemzők hazánk nagy területeire.

2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái

/ \

Általában aszályos területnek lehet nevezni hazánk azon körzeteit, ahol az ariditási tényező értéke 1-1,2 érték felett van. Talajtanilag itt helyezkednek el főleg a homoktalajok, de a vályog és anyagtalajok jelentős része is. Ebben a térségben merül fel a mesterséges vizpótlás elsősorban. Amig azonban a mesterséges vizpótlás műszaki és üzemi feltételei költséges beavatkozást jelentenek, a csapadékvíznek a lehullási helyen való visszatartása elsősorban talajmüvelési és talajjavitási eljárások segítségével aránylag kis mértékben növeli a termelési költségeket, mely bőségesen megtérül a terméseredményben a betárolt csapadékvíz jobb hasznosulásával, főleg csapadékhiány esetén.

Ugyancsak itt helyezkedik el a kötött agyagtalajok nagyrésze is. E talajok szerkezetének javítása mellett feltétlenül gondoskodni kell a lehullott csapadék gyors elvezetésének megteremtéséről, esetleg meghatározott helyeken műszaki létesítmények utján a lefolyásra kerülő vizek tározásáról, annak érdekében, hogy az amugyis magas talajnedvességet ne növeljük, il- 13 -