Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Ugyanekkor érkezik a következő hír: „a város különböző vízmércéinek alapszintje nem felel meg a pestinek, melynél két lábbal lentebb van a zéruspont. Ez magyarázza meg azt a talányt, hogy Óbudán 25 láb vízmagasságot jeleznek amikor Pesten 23 láb a vízállás." Három órakor Széli Kálmán pénzügyminiszter jelent meg az Árvíz Bizottságnál kérdezősködni az árvíz nagysága felől, közvetlenül utána pedig Majláth György országbíró és gróf Ciráky érkezett. 15 óra; A 14 órakor beállt kedvező fordulat csak rövid ideig tartott. Ercsinél a jég fél háromkor ismét fennakadt. Budapesten a víz rohamosan nő. Tisza Kálmán miniszterelnök délután Óbudára ment, hogy személyes meggyőződést szerezzen a veszély nagyságáról s esetleg a kellő intézkedést megtegye. Óbudát három oldalról fenyegeti áradás. A prefektorialis épület előtt, mely a város legmagasabb pontján fekszik, a jég 30 lábnyi

98 magasságon áll. A miniszterelnök kérdezősködött, a távírdai összeköttetés megfelelőségéről, mire azt a választ kapta, hogy a távírdai sodronyok elromlottak. A miniszterelnök intézkedett, hogy azokat azonnal helyreállítsák. 15. kép, A Viktória gát (sötéttel kiemelvejés a mentesített teriilet. Nyíl mutatja a gátszakadás helyét. 98 Kb. 9,5 méter