Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
erősen dolgoztak itt a part feltöltésén, s tizenöt-húsz nagy szekér hordta oda folyvást a földet. Kérdéses azonban, hogy a laza föld emelkedő vízállás esetén ellen tud-e állni az árnak... a Lukács fürdő mélyen fekvő udvara egész tóhoz hasonlít... A Margit-sziget felől az alacsony partokon, a Rákos és más patakok medrén a pesti kültelkekre kezdett nyomulni a víz, elérte a váci országutat, valamint több gyárat elborított. A Duna parti házak pincéibe a víz gyors szivárgással tört be. Dunakeszi és Göd közt víz alá jutott az országút. A Margit-sziget el volt árasztva. A budai részen a nádorkertből segélyt kértek az Árvíz Bizottságtól, hogy a házi barmokat megmenthessék. Gr. Szapáry tábornok fölajánlotta a városi hatóságoknak a kaszárnyabeli pék-műhelyeket, amelyek magasabb fekvésűek." (VÚ0227) „Újpesten a csütörtökre szálló éjjel már bekövetkezett a katasztrófa. Az árvíz rohamosan érkezett a téli kikötő zúgóján. A fakereskedések nagy károkat szenvedtek. Házak omlottak össze. Éjfél után két óra tájban érte el itt tetőpontját a veszély. A maláta-gyár egészen összedőlt, a közelében levő házakba is behatolt az ár és több épületet összerombolt. A kikötőben a jégtorlódás miatt a téli szálláson levő gőz- és egyéb hajók szintén megsérültek. Újpesten emberélet is esett áldozatul. A pusztulás szívre ható eseményeit részletesen még nem ismerjük, mikor e sorokat írjuk. Vízár borítja még e helyeket." (H 82 0227) Reggel fél 7-kor 21 láb 3 hüvelyknél (680 cm) ötpercnyi időközökkel 2-2, öszszesen 6 ágyúlövés értesítette a lakosságot, hogy a veszély most már általános az egész városra. 9 órára már 21' 6" (688 cm) magasra dagadt a folyó. Komáromtól Budapest határáig egyfolytában állt a jég. A fővárosi Duna szakaszon a Déli vasúti hídig tiszta volt a folyó. Déli 12 órakor 21 és fél láb (688 cm) volt a pesti vízmércén a vízállás, délután 2 órakor csaknem 22 láb (704 cm), s ekkor egyszerre 2 hüvelyket, mintegy 5 centit apadt, mert 10 órakor a főváros alatt Téténynél a jég megindult. De az öröm nemsokára a kétségbeesésnek adott helyt, mert a tétényi jég újból megállt. Promontornál, a reggeli órákban apadt a víz, ami a jég megindulásának vagy gátszakadásnak a jele. Majd ismét áradt, s délben nekiindult a jég, valószínűleg a Tétényi mozgás következtében. Az Árvíz Bizottsághoz érkezett jelentések a Budapest alatti Dunáról még ekkor is folytonos jeget jelentettek. A főváros kerületeinek hatóságai február 24-én elrendelték a pincelakások és alacsonyabb fekvésű házak kiürítését. „Reggel 6 órakor kezdett a víz a csatornából és az Ördögárokból felszállni, de még délig egy házat sem fenyegetett a veszély. A Szarvas téri tűzoltótanyán már készen álltak a vízmentesítő szivattyúk, a ladikok ide-oda eveznek a Rácfürdő előtt, de még nem akadt dolguk, ami annyiból is szerencse, hogy a bennük ülő katonáknak jut idejük megtanulni az evezést. így aztán remélhető, hogy veszély esetén nem mennek a falnak, mint ahogy ma reggel tették. A halászvárosi főúton nincs víz, de a tegnapi eső miatt roppant nagy a sár." Az Árvíz Bizottság felszólította a pékeket, hogy 6-7 számú lisztből 5-10 mázsányi 5 és 10 krajcáros kenyereket süssenek, s azokat estig a városházánál beszolgáltassák, 300 forintnyi bírság s az üzleti jog elvesztésének terhe alatt. (VU0227) Hírmondó, vasárnaponként megjelenő újság.
