Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

A Duna Magyarországi felső folyásáról érkező katasztrofális hírek fokozták az árvízre történő felkészülést a fővárosban. Budapesten a tűzoltók, a tornaegylet, a veszedelemre alakult mentő-társaság, a gőzhajók matrózai és a rendőrség emberei folyamatosan talpon voltak. A rakpartokról eltávolítottak mindent, a fából épült gőzhajózási házakat leláncolták és jégtörő sarkantyúkkal védelmezték. „A fővárosban a Duna parton egész nap hullámzott a sokaság és éjjel is nagy csapatok álldogáltak. Azután egymás után jöttek a szomorú hírek, tudatva a veszedelem közeledését. Az alsó Dunáról pedig a jég szilárdságáról szólt minden hír." (VÚ0227) Budapesten az Árvíz Bizottság foglalkozott a kitelepítettek alapellátásával: „A lakásaikból kiszorított egyéneknek elhelyezéséről gondoskodás történvén, figyelmünket az élelmezésre is kellett fordítanunk. Hogy a vész a lakosságot e tekintetben készületlenül ne találja, a kerületi elöljáróságok útján köteleztük a helybeli sütőket, hogy egyenkint 10-10 mázsa lisztből kenyeret süssenek. Ezentúl a szükséglet biztosítása céljából pedig megkerestük a cs. és kir. katonai főhadparancsnokságot aziránt szíves intézkedésre, hogy szükségletünket esetleg a cs. és kir. katonai sütődéből fedezhessük. Ezen megkeresésünknek -mint a katonai hatóságok minden esetben tanúsított előzékenységénél előre láthatóan- a kívánt sikere volt. A cs. és kir. katonai sütöde utasíttatott, hogy kívánatunkra utólagos megtérítés mellett naponként 18000 adag kenyeret bocsásson rendelkezésre, miáltal különösen a veszély első napjaiban a nagy szükséglet fedezésénél a Bizottságnak azon gondja volt. hogy a polgári sütők ily nagy mennyiséget és ily rögtön szállítani képesek nem voltak." (Kada, Horovicz 1876) Budapesten az elkészült Margit híd átadásával kapcsolatban „a Király sajnálattal tette közzé, hogy a pesti Margit híd átadásán egyéb állami kötelezettségei miatt, melyek Bécshez kötik, nem tud részt venni. A Margit hidat február 27.-én Ö felsége személye körüli miniszter fogja ünnepélyesen átadni a forgalomnak." (PZ0222) Február 23. szerda Az árvízveszély Bécsben már teljesen megszűnt, a jég a Duna régi és új medréből egyaránt eltisztult, s a víz óránként apad. A hatóságok első feladata a töltés átszakított részének kijavítása és a veszélyeztetett Tabor-híd biztosítása volt. A híd egyik oszlopa körül a talaj nagymértékben kimosódott. Kőhányással töltötték be az űrt. „A kárt, melyet az árvíz Bécsben és környékén okozott, hivatalosan mintegy 400000 forintra becsülik, a város költségén 676 ember kap szállást és élelmezést, kiket a víz megfosztott hajlékuktól. Február 23.-án reggel a Duna csatornán megjelentek a helyi gőzösök s megkezdték a rendes közlekedést. Az árvíz alkalmából alakult mentő bizottság a mai napon feloszlott." „Bősről érkezett jelentés szerint a községet február 23.-án és 24.-én szintén körülfogta és részben el is öntötte a víz. Több ház beomlott, malmokban és egyéb jószágban is sok a kár, de emberélet itt sem esett áldozatul. Fel- és Albakára még most is csak ladikon lehet eljutni. Utakban és hidakon is nagy a pusztítás." (PL0301)