Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

Az écskai szakadáson több mint egy hónapig folyt ki a víz Torontál megyébe. Ópáva községe is víz alá került, Nagyerzsébetlak községből csak 10 ház maradt meg Teremi 330 házából 7 élte túl az árvizet. Elöntésre került Elemér, Felső- és Alsóaradi, Écska, Lukácsfalva, Rezsőháza

270

, Sándoregyháza

271

, Hertelendyfalva

272

. Torontál megye egy részében a Tisza vize kiöntött. A határőrvidéken néhány község lakossága hajókon menekül. (NH0318) „Nagy csapás sújtott hét telepítvényes községet, amelyek jelenleg földönfutó, éhező telepet képeznek. Valóban hajmeresztő látványt nyújtanak az itteni viszonyok. Ezer meg ezer kocsi, ezer meg ezer ember dolgozott a töltéseken, de az árvíz lerombolt mindent. A Tiszát nem fogadja be az áradó Duna, a Bégát nem fogadja az óránként növekedő Tisza vize. A duzzasztás oly mértékben hatványozódik, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy víz. A gyönyörű vetések tönkre mentek." (NH0318) 7D0 21. ábra, Törökbecse vízállások Március 27.-i szegedi sürgöny szerint a Tisza jp. csurogi első öblözet a legveszélyeztetettebb, emberi lehetetlenség lesz megtartani, mert az új töltés már egészen keresztülázott és már dolgozni is veszélyes rajta. Zentárói, április 4-éről írták a Nemzeti Hírlapnak: „A Tisza folyton növekedik, ma éjjel is 2 és fél hüvelykkel (6 cm-el) áradt. A mostani vízállás 24 láb 2 hüvelyk (765 cm). Töltéseink ugyan még jó karban vannak, mindazonáltal Sternberg Ernő városi mérnök olyan védműveket emeltetett, melyek a várost a víz 270 Ezeket a többségében német nyelvet beszélő községeket azután telepítették le, hogy Savoyai Jenő 1716ban kiszorította a törököt a Duna bal partról. 271 Ivanova 111 Marienfeld