Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

bíznunk, szintén csak alig lehet. íme a végelpusztulás bekövetkezhetését csakis saját szorgalmunk, határt nem ismerő kitartásunk és testvéries egyetértésünk akadályozhatja meg. Az iskolai előadások két hét óta szünetelnek a folyton növekvő árvíz miatt, és április 19ig meg lett hosszabbítva. A városi főkapitányság kihirdette azokat a helyeket, hol a veszély beálltával a hajlékukból kiűzöttek menhelyt találnak." (PN0404) A Tisza áradása április 4.-én reggelig folyamatosan tartott. Tegnap

260 reggelre 24 láb 2 hüvelyket (765 cm-t) ért el, s azóta 24 óra alatt még két hüvelyket (~5 cmt) áradt, úgy hogy ma reggel 24' 4"-en (770 cm-en) állott. Tehát egy hüvelyk (-2,5 cm) híján két lábbal

261 magasabb az eddigi legnagyobb vízállásnál. A hangulat mindenütt nyomott, a város üres. Az élet most kivonult az alföldi vasúthoz és részben a Tisza parti vonalra, melynek egyes részeit folyton magasítják és erősítik. A vészbizottságot most leginkább az alföldi vasútnál vasárnap

262 reggel óta folyó munkálatok veszik igénybe. A munkálat négy szakaszban folyik. Legalól, az indóház közelében az alsóvárosiak dolgoznak, azután feljebb két szakaszban, egész a második őrházig, a belvárosiak, az őrházon túl, a makkos-erdő átellenében a rókusiak s végül egész fönt a baktói töltés közelében a felsővárosiak. A kép, melyet a nyüzsgő tarka embertömeg az egész vonal hosszában nyújt, szerfölött érdekes. A két első napi munka eredménye nem felel meg a várakozásnak. Vasárnapra állítólag 8 ezer ember volt kirendelve, de a kirendelés nagyon primitív lehetett, mert e számnak alig a fele jelent meg s a jelen voltaknak is körülbelül a fele asszonyok, leányok és gyermekekből állott. Legérdekesebb volt a belvárosi második szakasz, nemcsak azért, mivel itt voltak az intelligens munkások (ügyvédek, tanárok, kereskedők, iparosok s jómódú polgárok) legnagyobb számban, hanem mivel ezt a pontot tisztelte meg az úri „hölgykoszorú", amely 27 leányt állított a töltésekre, akik estig becsületesen kosaraztak. Másnap már sokkal nagyobb erő ment ki, s a vonal egy részén kocsikkal dolgoztak. Az e napi számot 8-10 ezerre tehetni. Hanem ezúttal is több volt a gyermek és a vászoncseléd, mint kellett volna. (PN) A legutóbbi napok eseményeiről a „Szegedi Hírlap" április 4.-én a következőket írja: „A Tisza áradása Szegeden egyre tart a vízállás 24' 11 "-re

263 nőtt. Tizennyolc napja már, hogy az árvízveszély komoly jelleget öntött. A város alatt a Tisza felől biztosítva vagyunk, de nem vagyunk arról, hogy a víz nem kerül hátunkba. A percsorai első védvonalunk veszélyessége már napok óta konstatálva van, s bár ott is mindent elkövetnek a gyöngébb pontok folytonos erősítésére, nem tudjuk melyik órában törhet rést, a szűk börtönéből szabadulni törekvő elem. Ezért elhatározták utolsó védelmi vonalunknak, az alföldi vasút töltésének gyors megerősítését, s ezért fordult az intézkedő hatalom az utolsó módhoz, a óváros egész munkaerejének díjtalan igénybevételéhez. Szemtanúi voltunk az ottani munkáknak és ki kell mondanunk, hogy az eredmény semmiképp sem nyugtat meg bennünket. Az eddigi módon a célzott munkálat még egy hét múlva sem lesz befejezve. S ki tudja, van-e nekünk csak egy hetünk is? Három főhibát látunk az eddigi intézkedésekben. Hiányos a kirendelés, nem elegendő a felügyelet s nincs kellő munkavezetés." '" Április 3. 11 Hatvan centiméterrel az 1867 évi vízszint felett! '

2 Április 2. >3 789 cm, 3 cm-el több mint a maximum a reggel 7 órás leolvasásoknál.