Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
Március 22.-én értesültem, hogy a fegyvernek-szakállasi és a Tiszaszalók-taskonyi vízszabályozási egyletek részére az árvízveszély tartamára Kiss Miklós Jászkun kerületi főkapitány neveztetett ki kormánybiztosnak, valamint hogy Boros Frigyes országos középítészeti felügyelő Szolnok vidékére küldetett ki, mely intézkedésről azonnal értesítettem az illető közigazgatási közegeket és az érdekelt társulatokat. Ugyanekkor a fegyvernek-szakállasi védtöltések fenntartása miatt Mezőtúr város közerejének egy részét is kirendeltem. Március 23.-án Sarudról azon hírt vettem, hogy a védmunkák csak akkor folytathatók eredményesen, ha a rend fenntartásáról és a közbiztonságról hatásos gondoskodás történik, minek folytán az egri katonai térparancsnokságról 40 katonának Sarudra való kirendelését eszközöltem. Kubik Endre megyei főmérnököt a vész helyére kiküldöttem és mivel Fegyverneken az odarendelt katonaság elégtelennek bizonyult, a szolnoki katonai térparancsnokság oda, megkeresésemre ismét 15 katonát elszállított. A tiszaroffi dohánybeváltó hivatal megmentésére és az oda megkívántató munkaerő kiállítására nézve a járási szolgabírót utasítottam. Március 24.-én a Dévaványára kirendelt megyei mérnök jelentette, hogy a Berettyó híd több túrkevei lakos által eltöltetett, s ezek a megnyitásnak erővel ellenszegültek, mire táviratilag megkerestem a Jászkun kerületeket a szükséges intézkedések megtételére és ugyanerről a Közmunka és Közlekedési Miniszter úrhoz is jelentést tettem. Az Alsó-tiszai szolgabírói járás is a Tisza mindkét partján vonulván el, ezen szolgabírói járás tiszai bal parti községeire nézve, Kuncze Imre Törökszentmiklós város főjegyzőjét bíztam meg a szolgabírói teendőkkel. A munkálatok az egész vonalon lázas sietséggel folytattatnak, attól tarthatni, hogyha a veszély tartós lesz, a munkás nép kifárad a nehéz folytonos munkában." A további eseményekről az alispán április 4.-én írt jelentéséből tájékozódhatunk 227 : „A Közép-tiszai járás szolgabírója Roffon lévén elfoglalva, később pedig a kormánybiztos úr által a Mirhó-gáthoz rendeltetvén, minthogy járása területén még számos község fenyegettetnek árvíz veszéllyel, Törökszentmiklósra, valamint a Tiszán innen fekvő Tiszaüly, Nagykörű és Kőtelek községeknél elfoglalt Alsó-Tisza járási szolgabírónak járásához tartozandó Tiszapüspöki és Szajol községekre nézve. Szolgabírói helyettesül Kuncze Imre megyei bizottsági tagot és Törökszenmiklós város főjegyzőjét nyertem meg és neveztem ki, aki az óvintézkedéseket eréllyel és eddig teljes eredménnyel vezeti, április 2-án egy új 2500 folyó öl (4750 m) hosszú ideiglenes gát emeléséhez fogatott, hogy a község a más felől történt gátszakadás következtében támadt ártól megmentessék. Kenderesre, melynek határa a taskonyi töltés elszakítása következtében elárasztatott, a mentési munkálatok vezetésére Hám Ignác megyei mérnököt küldöttem ki, míg Dévaványára, mely most már a Tisza árja által fenyegettetik és hol egy új védtöltésnek rögtönzése elkerülhetetlen, ezen munka rendes vezetése és végrehajtásával Timon Bertalan megyei főmérnököt bíztam meg. Március hó 28.-tól 31.-ig a megyének Tiszán inneni, valamint a Tiszántúli egy részét személyesen beutaztam. A Tiszán inneni részben eddig csak Sarudnál volt a veszély igen nagy, mert miután az árvíz a dinnyésházi úgynevezett Hartl-féle gazdasági gátakat elsodorta. Az ár Sarud községét és ennek elöntése után a Heves-Szolnok-jászvidéki Tisza Szabályozási Társulat árterületét fenyegeté, csak gyors és erélyes segély nyújthatott kilátást a megmentésre és ez nem maradt el, mert Poldrugács Károly dinnyésháti földbirtokos és Ambrus Antal Tiszanána község jegyzőjének erélyes, okszerű és gyors intézA beszámolóból kimaradt a március 24-28 napok történése. Pedig lehet, hogy abból megtudtuk volna, hogy ki adott utasítást a Bug-gát megnyitására.