Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

Rakamaz közti ártér legmélyebb pontján van építve, minek folytán ezen híd nyílásainak meghosszabbítása mutatkoznék kívánatosnak, ez azon oknál fogva alig kivihető, mivel ez a Tiszavidéki vaspályával közös híd lévén, annak átépítése felette nagy költségeket venne igénybe. Miután továbbá ezen híd közös nyílásának meghosszabbítása által a fentebb kimutatott ártéri nyílások közti különbség változatlan maradna. A mutatkozó duzzadás némi apasztása tekintetéből szükségesnek mutatkozik, hogy a Görbe-hídtól Tokaj felé az országúton levő ártéri hidak nyílása 33,16 méterrel szaporíttassanak, hogy ezeken keresztül annyi víz folyhasson le, amennyit a vasúti ártéri hidak nyílásai levezetni képesek. A Görbe-híd és Rakamaz közti részen pedig az úgynevezett Aranyos éren épített az országúti hídnak 4 méterrel leendő meghosszabbítása azért mutatkozik kívánatosnak, hogy ezen hídnyílás ugyanazon víztömeget legyen képes átbocsátani, mely a vasúti híd nyílásán folyik. Hogy a Görbe-híd és Tokaj között melyik ártéri híd meghosszabbítása volna legcélszerűbb, pontos lejtezés által kellene meghatározni, erre nézve kívánatos volna az útvonal mentében lejtmérés által azoknak magassági fekvését meghatározni. A tavaszkor várható árvízkor ezen mélyen tisztelt folyamosztály m. hivatal a megrendelt észleleteket mindenesetre folytatni fogja és azoknak eredményéről alázatos jelentését annak idejében a Nagyméltóságú Minisztériumhoz fel fogja terjeszteni." kádasok elöntés* ai g át szí ullámtéri özóp-tis? cius 1. h ius 25. K ' -a y E « 300 7 7. ábra. Tiszafüredi vízállások 1876 szeptemberig Közép-tiszai áradások A Közép-Tisza mentén a helyzet már a tavasz elején veszélyesnek látszott. Az érdekelt birtokosok az illetékes Heves megyei és a Jász-Kun kerületek hatóságához fordultak, hogy a veszély elhárítására, az árvíz kitörése elleni védekezésre, a veszélyeztetett községek közmunkaerejét rendeljék ki a gát védelmezésére. De egyrészt a hatóságoknak az ügy iránt mutatott csekély érdeklődése, másrészt az eljárást nehezítő helytelen közigazgatási beosztás, mely szerint Egerbe és Jászberénybe kel-