Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
szei (Víziváros, Rácváros) és a közigazgatásilag hozzá tartozó Országút és Újlak, valamint a mezővárosi rangú Óbuda sokáig nem tudták elérni, hogy a Duna gyakori kiöntéseitől megmentessenek. Buda esetében ez megmagyarázható, hiszen a város testületeiben döntő szavú gazdag polgárok a magasabb részeken - a vároldalban és a Várban - laktak, így nem állt érdekükben, hogy a Duna-parti részek védelmére nagy összegeket áldozzanak, ill. szavazzanak meg. „Óbuda helyzete más volt. A mezőváros a gróf Zichy család birtoka, hitbizománya, s a legnagyobb magyarországi zsidó település. A mezővárosi rang a feudális Magyarországon egyébként is egyet jelentett a féljobbágy-sorú polgárok földesúri kizsákmányolásával, hát még akkor, ha a teljesen jogfosztott zsidóság a lakosság jelentős része. A Zichyek kemény adói mellett a városnak nem jutott pénze az árvédelemre, a birtokosnak pedig nem állt közvetlen érdekében jövedelméből tájuk áldozni. Ez is megmagyarázza az óvintézkedések elmaradását." (Kaján 1986) Az 1838 évi katasztrofális árvíz után a 70-es évekre végre minden tekintetben konszenzusra jutott a város az árvízvédelmi fejlesztések szükségességét illetően. A kiegyezés eredményeként Budapest megalakulásával lényegesen nagyobb öszszeg jutott a főváros infrastrukturális fejlesztésére, mint korábban. 1838 után nem voltak jelentős árvizek. A legmagasabb árvíz 1850-ben volt, a vízszint épp hogy csak meghaladta a hét méteres magasságot (2. táblázat). Év Hónap cm 21 1848 Február 18. 595 1849 Január 24. 612 1850 Február 13701 1876 Február 25. 776 1876 Március 8. 736 2. táblázat, A Duna 1838 utáni nagyobb magasságú árvizei Budapesten Az 1870. évi X. törvény megjelenését követő öt év alatt a fővárosban a Dunaszabályozás és a védművek építése jelentősen haladt előre. Az 1876. évi árvíz Budapesten a korábbi években elkészült árvízvédelmi létesítmények nagy próbája volt. 1875 végéig nyugodtan folytak a budapesti partfalépítési, folyó szabályozási és egyéb munkák: • csaknem készen állt 22 a rakpart a pesti oldalon a Margit hídtól a fővámházig 23 (a mai Közgazdaságtudományi Egyetem épülete), 858 cm magasságra kiépítve, • kialakították a rakpartot Budán a Lánchídtól a Rudas fürdőig, • elkészült a Gellérthegy alatti mederszakasz 380 m szélességre történő összeszorítását szolgáló kétoldali párhuzammű (a „0" felett 3,79 m koronaszinttel), 21 Magasságok a Lánchídi (1850-69) vízmércére vonatkoztatva. A vízmérce áthelyezések miatt ezen adatokhoz 91 cm-t kell adni, hogy a mai vonatkoztatási pontnak megfelelő értéket kapjuk (Ld. 1. ábra) 22 1 87 5 év végén az Osztrák Dunaszabályozási Vállalat a pesti rakpartépítési munkákat beszüntette. Ezért a vállalat hajóit január közepén zálogként lefoglalták. 2 ^ Korábban már elkészült egy 300 méter hosszú rész a Lánchíd két oldalán.
