Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Pestet az 1775. évi jeges árvíz után védgátakkal övezték. Erős szükség is volt erre, hiszen - kitűnő földrajzi fekvésénél fogva - a város a török alóli felszabadulás óta egyre nagyobb ütemben fejlődött, és már a XIX. század első harmadában fővárosi rangra tört. A Pesten települt tőke felhalmozódásával, az anyagi kultúra koncentrálódásával azonban ez a város sem tudott árvízvédelmi létesítményeiben lépést tartani. (Kaján 1986) Az 1775-ös, 1789-es és 1799-es nagyobb árvizek különösen a Váci

14 töltést és Lipótvárost valamint Ferencvárost veszélyeztették. 1799 februárjában önként jelentkező polgárokkal végeztek kisebb munkálatokat mindkét helyen. (Puskás 1997) Az 1. táblázat az ismertebb áradások legmagasabb vízállását mutatja Budapesten. Mindegyik jeges árvíz volt. Év Hónap Láb Hüvelyk Vonás cm 1732. Február 22 0 695 1744.

15 Március 4-10. 22 6 712 1775.

16 Február 16. 24 2 764 1781.

17 Február 14-16. 20 6 656 1789.

18 Február 8-9. 21 2 669 1799. Március 7. 743 1809. ? 21 6 688 1811. 7 21 3 671 1830. Március 20. 21 8 11 719

19 1838. Március 14. 29 4 9 930 1. táblázat, A Duna régebbi ismert magasságú árvizei Pest-Budán. (Trattner, Zawadowski, Réthly és Tőry alapján) Az 1838 évi, minden idők legpusztítóbb pesti jeges árvize meghatározó jelentőségű volt a főváros további árvízvédelme szempontjából. Árvízvédelmi előzmények a fővárosban és környékén Az 1838. évi árvíz után a nádor elhatározta: a) A Pest városának védelmét szolgáló töltéseket a keleti magasabb területekig meg kell hosszabbítani; A mai Váci út és Lehel út egy részén haladt, később ehhez kapcsolódott a Tüköri gát. (Ld. 14. kép.) Az árvíz magasságára Réthly 2V V 9"'-t ír (669 cm), a 'Jelenkor' szerint ez az árvíz 6' 3"-el volt alacsonyabb az 1838 évinél, vagyis 23' 2" (734 cm). És még 8" (vonás) ami kb. 2 cm (Réthly 1970). Bodoky szerint nem 8, hanem 10 vonás. Ez volt a XVIII. század legmagasabb árvize Pest-Budán. Zawadowski szerint a magasága 645 cm. A 'Jelenkor' szerint a Molnár utca 159. számú ház falán feltüntetett árvízjel alapján ezen árvíz magassága 23' 1" 3'" (726 cm). Bodoky pontos számítása szerint 7 méter és 188,8 mm. A budapesti vízmérce törzskönyve alapján 719 cm volt a vízállás.