Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Április 1. kedd Április 1.-én Vas megye helységeinek a nagy Rába, kis Rába és Repce folyam között majdnem az összes szántóföldje, már közel 3 hét óta víz alatt áll. Az összes őszi vetés a legjobb minőségű talajban kipusztult. De nemcsak az őszi termények, hanem a tavasziak is elvesztek, mert az áradás legjobb esetben is még két hétig eltart. így, mire a földek kiszáradnak, a legkedvezőbb időjárás mellett is a tavaszi vetések annyira megkésnek, hogy még középszerű termésre sincs a legkisebb remény. A szomszéd Sopron megyének is 8-10 községe úszik a Vas megyéből átfolyt vízben. Áprilisban a dunai árvízhírek már lényegesen csökkentek, így az árvíz utáni események a következő fejezetben kerültek összefoglalásra. A déli részen Sajkásgyörgye községét és határát teljesen elborította a víz, a házak tetejét is meghaladta, azok egytől egyig összedőltek. A lakosok barmaikkal együtt gőzhajón idejekorán megmentettek. (Alispáni jelentés) „A Karas kitörése folytán a rezsőházi polder töltése áthágatott, a község víz alá került, a lakosok elmenekültek, Lukácsfalva szintén részben elárasztatott, Felsőés Alsóaradi községnek egy kis része került víz alá, Becskerek városa is veszélyben forgott, azonban sikerült megvédelmezni." (Alispáni jelentés) Az árvíz elvonulása utáni események A Duna legalsó szakaszán Báziásnál és Orsovánál csak április elsején tetőzött a folyó (12. ábra) és csak igen későn, augusztusban szabadultak csak meg az árvíztől. Az utolsó dunai gátszakadások április elején voltak. A kevevárai (kubini) töltés 6 helyen átszakadt, sok helyen magasságát a víz meghaladta, különben is rossz és bevégzetlen állapota miatt. 750 -, — , 12. ábra, Báziási és orsovai vízállások 1876 elején