Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

AZ 1876. ÉVI ÁRADÁSOK

A kormány és a helyi védelmi bizottságok sok mindent megtettek az árvíz elleni védekezéskor és az árvízkárok csökkentésére. A kormány - korábban soha nem látott mértékben - nyolc teljhatalmú kormánybiztost küldött ki a veszélyeztetett országrészekbe, illetve több alispánt és szolgabírót ruházott fel ilyen jogkörrel. Azonban ez a hirtelen „tűzoltás" már akkor sem pótolhatta a védekezők rendszeres felkészülését, az árvízvédelmi művek jó karbantartását. A következő országgyűlési képviselők, mint teljhatalmú kormánybiztosok tevékenykedtek az árvíz alatt: Jankovics Miklós Pest megyei Duna szakaszon január 6.-tól, Bellagh Imre a Felső-Duna vidékén, Lupa Péter a Szentendrén és a Pilisi Duna szakaszon február 24.-től, Gromon Dezső a Duna Vajszka alatti szakaszán (Révujfalu, Vajszka, Apatin, Bács és Palánka járásokban), Horanszky Nándor a Közép-Tiszán (az Örvény-Abád Tisza Szab. Társulatnál), Kövér Károly a Szolnok-Csongrádi Tisza szakaszon március 24.-től és Lukács György ugyancsak március 24.-től Szegeden. Ugyancsak kormánybiztosként dolgozott Marsovszky Gyula Közmunka és Közlekedési Minisztériumi osztálytanácsos, aki közvetlenül a Szeged feletti gátak védelmére lett kiküldve március 16.-tól. A teljhatalmú kormánybiztosok a helyi védelmi bizottságok felett álltak és korlátlan pénzfelhasználással rendelkeztek, ennek ellenére nagyon takarékosan gazdálkodtak. (Elszámolásuk az Országos Levéltárban manapság is megtekinthető.) 1. kép, Velencei hangulat árvíz alatt a Fő utcában