Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
ket, ahol szükség van, oda mentőszereket és élelmiszereket küld, a megye összes adakozóképes lakosságához felhívást intézett az adakozásra, gyűjti az adományokat. A megyei Árvíz Bizottság intézkedése folytán reggel 7 órakor gőzhajón, csónakokkal ellátva, élelmiszereket, ezer darab kenyeret, szalonnát és világítószert küldtek a Duna menti községekbe. Gyapay Dénes alispán pedig az Árvíz Bizottság néhány tagjával megtekintette tegnap délután Győr-sziget állapotát. A töltések még erősen bírják. A házkapuknál s átjáróknál a torlaszok, nem eresztik át a rohanó árt. De hajh! A fenékvíz átszivárgott 16 ^. Az utcákban sok helyen félölnyi víz nyújtózkodik. Az alantabbi házak, a kertek víz alatt vannak. Az alispán rendelkezett, hogy gőzszivattyúkat alkalmazzanak mielőbb a fenékvíz eltávolítására, különben a házak bedőlnek, s a posványok betegség fészkeivé válnak. Tóközbe Vermes Dénes szolgabíró ment csónakokon, mert a győr-soproni vasúti pályát Kapuvárnál elszakította az ár, a vonat nem megy. Általános elismerés illeti Vermes szolgabírót, aki már előbb Szigetközt és Csillizközt is megjárta, hogy személyesen győződjék meg a veszélyről s intézkedhessen. Általában a községek laposabb részei víz alatt állnak. Több ház összeomlott már Bácsán, Kis- és Nagybajcson, Zámolyon, Győrújfalun és Rábapatonán. Szőgyén a kocsma is összedőlt 165 . Ikrényben az urasági kastély víz alatt van. Az emberek az urasági istállókban kerestek menedéket. A megyei Árvíz Bizottság ide szintén küldött kenyeret és mentőcsónakot. Rábapatonán 50 ház van dűlőfélben, ide a koroncóiak küldtek csónakokat. Lippay Géza szolgabíró jelentése szerint Mórichida határában a Rába töltését a víz mintegy 24 méter szélességben elszakította s megmérhetetlen örvényt készített. Rábaszentmiklós határában a Marcal töltés át van törve, a Rába a Marcalba folyik. Csécsenynél még 35 centiméternyi jég van, mely ha megindul, veszélyt visz magával. A Rába hídját folyton őrzik. A folytonos veszélynek 55 község van kitéve a megyében. Mindenfelé a legéberebb munka folyik. Azután megkezdődik a jótékonyság, a szeretet áldó működése. Jótékony nőegyleteink: a Szent Erzsébet Egylet, a Győri Jótékony Nőegylet és az Izraelita Nőegylet már a veszély kezdete óta gyakorolják is a legszebb erényt. Az elemi iskola folyosóján, az emeleten hamarjában egy népkonyhát rögtönöztek. Ott van felállítva hét óriás vasfazék. Alattuk pattog a fa s fenn fő a gulyáshús, bableves csipetkével vagy pacal. Az úrhölgyek beállnak maguk főzni s déli 12 órakor már osztják száz és száz éhezőnek az ízletes ételt".... A Repce és Kőris áradásáról a vasmegyei Ivánegerszegről a következőket írják március hó 10.-én: „Nálunk még idáig házakat ugyan nem döntött az árvíz, de a mezőkön, a vetésekben szintén fölszámíthatatlan károkat tett. Legelőbb a Repce áradt ki és az egész Repce völgy egy víztengerré vált. Répcelak és Szemere között a hidakat elszaggatta úgy, hogy a Rábaköz félé közlekedni nem lehet. A Repcét néhány napra követte a Kőris patak. Mindannak dacára, hogy tavaly ásatott meg a medre, emberemlékezetet meghaladó mérvben borította el völgyét. Legutoljára áradt a Rába és roppant tömeges vize a terestyénfalvai határban összeért a Kőris áradásával. A Repce és a Kőris jól leapadt már, de a Rába még egyre tengert képez." (PN0315) Valószínűleg altalaj szivárgásról van szó. A fenékvíz különben belvizet jelent. Na ez már baj.
