Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

A zárgát lába mindkét oldalon kőhányásra támaszkodik. A gát felső oldalán lévő kőhányás magassága 1,89, az alsó oldalán lévő kőhányásé 2,85 a 0 vízszín felett. Mindkét kőhányás korona-szélessége 1,89, oldalrézsűi 1:1 lejtővel bírnak. A zárgát kotrott anyagból készült 11,38 m korona szélességgel s mindkét oldalon 1:2höz hajló rézsűkkel. A felső oldalrézsű a 0 vízszín felett 5,69 magasságban meg van szakítva egy 1,89 széles padka által, mely padkán alól a rézsű 0,31 m vastag kőburkolattal van ellátva. A zsilip nyílások összes szélessége 18,96 méter. A zsilip táblák 3,48 magasra húzhatók fel a fenék felett, mely a 0 vízszín alatt 1,89 m mélyen fekszik. Az elzárás azért történt az elágazás alatt 3,6 kilométerrel, mivel ott a szikla talajon biztosabb volt az elzárás sikerülése, mint az elágazásnál lévő iszapos talajon; azonkívül így egy 3,4 kilométer hosszú és 285-380 méter széles medence is nyeretett, amelyet könnyű feladat lesz, használható kikötővé alakítani." így írt Bodoky Lajos „A Magyarországi folyószabályozásokról, ármentesítésekről és csatornázásról" című cikkében a Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönyében 1879-ben (1. füzet 42-46. oldal). A kitűzött idöáben nagyszámú közönség jelent meg a gyűlésen, melyen Kada alpolgármester elnökölt. Több felszólaló erélyesen hangsúlyozta, hogy az egész közvélemény szükségesnek tartja a gát megnyitását. A Soroksári-Duna ágban a víz most 14 lábbal (csaknem 4,5 m-el) alacsonyabban áll, mint a nagy Dunában. Ha tehát a gátat megnyitják, a víz okvetlenül apadni fog két-három lábbal és a most elárasztott házak nagyobb része valahára megszabadulna a víztől, és ha a gát megnyitása nem is segítene a bajon, még sem volna káros, mert a főváros lakossága megnyugodnék, sőt ez volna a jövőre nézve a legbiztosabb tapasztalati bizonyíték. (NH0306) Ezzel szemben Bodoky főmérnök kifejtette, hogy a soroksári gát elzárása szerencse volt a fővárosra nézve, ez mentette meg attól, hogy a jég meg nem torlódott, mint 1838-ban. Ha a gátat most megnyitják, a víz Budapesten csak néhány hüvelyknyit fog apadni, s miután a Soroksári-Duna ág megtelt vízzel a tököli gátszakadások miatt, megint csak ott leszünk, ahpl vagyunk. Mindaddig, amíg felülről olyan magas vízállást jeleznek, nem várható nálunk sem apadás. Hosszabb vita után a Bizottság elhatározta, hogy a közlekedési kormány és a város kiküldötteiből Szakértői Bizottságot alakítanak ki, mely a kérdést megfontolva, haladéktalanul a véleményét jelentésben terjessze elő. Az Árvíz Bizottság részéről Wolilfahrt, Mihalek, Vogler, Incze, Wein és Heuffelt került e vegyes bizottságba. (NH0306) A Soroksári-Duna megnyitásával kapcsolatos vitához a napilapok is csatlakoztak. A Pesti napló tárcáját „A fővárosi Duna szabályozásá"-ról változtatás nélkül közöljük: „Azon különös, bár nem szokatlan látványnak vagyunk tanúi, hogy a derék és értelmes, de szakmabeli tanulmányokkal nem bíró polgárság ezrei, bíróvá teszik magukat, a vízépítészeti és mérnöktudomány férfiai felett. ítélnek olyan kérdésekben, melyeknek megértésére egy egész élet tanulmánya alig elégséges, elítélik a fővárosi Duna szabályozás egész művét, melyet évek hosszú során át építettünk, és követelik az elzárt Soroksári-Duna zárógátjának megsemmisítését, mely az országnak sok drága milliója árán készült és még nincs befejezve. A fővárosi Árvíz Bizottság egyelőre már intézkedett ez ügyben és pedig úgy, ahogyan intézkednie lehetett, t.i. az illetékes szakértők meghallgatása után értesítette a kérvényező polgárokat, hogy nézeteiket, kéréseiket nem támogatja. Fennhagyja azonban a polgárok számára az utat, hogy kérelmükkel, közvetlenül a kormányhoz forduljanak, amelyet különben is e kérdésben a határozat joga illet. S ezzel talán el is volna intézve a kérdés, ha ilyen kérdések, melyek ezer meg ezer pol-