Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

csak életveszéllyel közlekedhetnek rajta, 5 nap óta a vaspályától, s így a világtól el vagyunk zárva. Budapestre vagy Bécsbe csupán Malackán, Stomfán és Pozsonyon át juthatunk, de a Pozsonyba való utazás a jelenleg feneketlen lóvesztő úton egy napi járásba kerül... Legnagyobb veszélyt képezte határunkra az, hogy a Morva szabályozatlan, leginkább az, hogy a Thaya pár 100 ölnyire Szent Jánostól északra szakad be a Morvába. A Morva vize folyásával ellenkező irányban ömlött bele, miáltal a Morva vize magas vízállás mellett vissza tolódik s medréből kiszorul. Hozzájárul még az is, hogy a Thayát évekkel ezelőtt felső részeiben kezdték az osztrák Reichsrat által hozott törvény alapján szabályozni

155

." Március 2. csütörtök Különösen lehangolja az embereket az a körülmény, hogy a Duna emelkedése folytán a víz a már elöntött részekről nem folyhat le, és így az ottani házak öszszeomlásától tartanak. Ez épületek már 9 nap óta állnak vízben. 1838-ban az árvíz a fővárosban mindössze 5 napig tartott. Budapesten a vízállás este 6 órakor 22 láb és 3 hüvelyk (704 cm) volt, így ma hajnali 1 órától kezdve 3-4 hüvelykkel (8-10 cm-t) emelkedett. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a városmajort kútból ivóvíz, a vízivárosi Máriaíéreu kapható; honnan csak is korsókban vihető a viz el. Puttonyokba viz nem adatik. Kelt Budapesten 1876. márcziushó £-iin. 1 H-ik kerületi elöljáróság': Virágh Gyula 9

. k, Frommann Elek B

. k„ jegyző. elöljáró. Nj Din.lc.ll BadapMfe» II. kor. Bmgó M iilup tu Sinti. 27. kép, Hirdetmény a vízellátásról 155 A folyó szabályozását mint tudjuk a torkolattól felfelé kell végezni. 122