Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Komáromi folyammérnökség jelentése 2-5 szerint a tél nagyon csapadékos volt, a frontok egymást követték, átlagosan három napból kettőn volt csapadék. A Pesti Napló megfogalmazása szerint a télen „a hó nagy mennyiségben esett s el nem olvadt. Hasonló csapadékos télre csak 1830-ban emlékeznek, mikor Magyarországon a hótömeg a szibériaival vetekedett." Az 1876 telén a Dunát vastag jégtakaró borította. Pozsony alatt „egy félórányi távolságig 26 " állt a jég, Dunacsúny és Gutor között, Somorja és Szap között. Dunaalmás alatt ugyancsak vastagon be volt fagyva a Duna. December 27.-én beköszöntött az egy hétig tartó nagyon erős hideg, ami a torlaszokat alaposan meghizlalta, különösen a szabályozatlan mederszakaszon a fajszi Hármas-szigetnél. „Különösen nagy jégdugó alakult ki Gerjen közelében, a Hármas-szigetnél, ahol a jég rendesen torlódni szokott. Itt már az 1875. év végén rendkívül nagy torlasz képződött. A jég fenékig összefagyott, 5 öl (9,5 m) magas jéghegyet képezve úgy, hogy az 1876. év kezdetén a folyónak sok helyt csak hatoda maradt szabadon." A Pest megyei alispánnak az első híreket 27 a jég kialakulásról Válkai Imre megyei főmérnök küldte Tassról 1875. december 28-án: Nagyságos Alispán Úr! A solti járás felső és közép dunai vidékeit fenyegető jégállás miatt kötelességemnek tartom mindaddig, amíg a most már igen komolyan mutatkozó veszély helyzet kedvezőbb fordulatot nem vesz, a dunai alsó vonalon tartózkodni. A jégtorlás nemcsak a fajszi Hármas-szigetnél, de feljebb Apostag és Dunavecse közt is tetemes, úgyhogy Tasson 20-21' (-630-660 cm) magas vízállás van, mely a legkülsőbb töltéseket nyomja. Holnaptól fogva én Dunavecsén fogok tartózkodni, Somodi J. mérnök úr a solti középjárási töltéseknél működik. Hajós Kálmán szolgabíró úr ma Ordasra utazott. Minden, a törvényben rendelt intézkedés meg van téve, de a jégvízár jelleménél fogva semmi biztosra számítani nem lehet. Ha szerencsétlen fordulatot vesz a baj, míg oly nagy árvíz nem borítja a solti járást, mint amily most fenyegeti, ezidáig soha. Némely központi ügy intézésével Bauer József k. mérnök urat bíztam meg. Minden fontosabb mozzanatról tudósítom Nagyságodat. Netaláni táviratot Kunszentmiklósra, levelet Dunavecsére kérek intézni, a kettő érkezése közt azonban csak 1 óra különbség levén, csak igen sürgős esetben kérem a távírdát igénybe venni, mert a küldöncdíj Dunavecsére 3 frt 50 kr. A Duna szintje ekkor még jelentősen csak közvetlenül a Hármas-sziget felett emelkedett meg egy rövid ideig. A torlasz közepes víznél képződött, így az emelkedő vízállás lehetővé tette a visszaduzzasztott víz távozását január elején (ld. 7. ábra paksi vízállás). „December 30-án a jég Dunaegyházánál megtorlódott, a víz rohamosan áradni kezdett. Solt és Dunavecse között a közlekedés megszakadt. Soltot a víz körbe fogta, de gátat még nem szakított. Éjjel-nappal folyt az árvízvédekezés. A Duna az apostagi gőzhajó ál25 OL- K173-1876-14-5762 26 A különböző szövegekben többször előfordult ez a távolság megnevezés. 2 ~ OL-K173-1877-14-2111
