Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
A közös határt képező folyószakaszokon a szabályozási munkák az érvényben levő vízügyi egyezményeknek megfelelően egyeztetett tervek alapján, jó együttműködés mellett folynak. 3.2 A Tisza magyarországi mellékfolyóinak szabályozása 3.21 A Túr szabályozása A folyó jelenlegi teljes hossza 95 km, ebből a magyar szakasz 29 km. Az 1927—30. években végrehajtott szabályozása során a Sonkád alatti 63.5 km-es szakaszát kiiktatták, s megépített sonkádi osztóműtől kezdődően 11.5 km hosszú új magyar mederben vezették vizét a Tiszába. A Sonkád feletti szakaszon régi medrében folyik a Túr, kivéve azt a 12 kisebb átvágást, melyet Sonkádtól az országhatárig hajtottak végre szabályozása során. A Túr szabályozása lényegében már 1945-ben befejeződött, a jövőben legfeljebb néhány kisebb partvédőmű építésére lesz szükség. 3.22 A Szamos szabályozása A Szamos hossza 415 km, ebből 52 km esik hazánk területére. Az 1777—1907. évek között végrehajtott nagyvízi szabályozása során a folyó eredetileg 226 km hosszú alföldi szakasza — 48 mederátvágás után — 119 km hosszra csökkent. A századfordulóban-az átvágások és kétoldali ár- vízvédelmi töltések építése mellett megindult a partvédőművek építése is, elsősorban a belsőségek és töltések védelmére. 1970. év végéig 30 helyen épült partbiztosítás 20 km hosszban. A Szamos még jelentős mértékben szabályozásra szorul. 3.23 A Bodrog szabályozása A Bodrog hossza 63 km, melyből a magyar szakasz 50 km. Mederátmetszésekkel végzett szabályozása a múlt század második felében indult meg. összesen 15 átvágás készült. 1900 után belsőségek védelmére néhány partvédőmű épült és két helyen mederrendezési munka folyt. A magyar szakaszon árvízvédelmi töltés a folyó baloldalán épült. A tiszalöki duzzasztás hatására a Bodrog magyar szakasza végig hajózható. 3.24 A Sajó és a Hernád szabályozása A Sajó hossza 229 km, ebből 132 km magyar. 237
