Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IX. Károlyi Zsigmond: Vízügyi eseménynaptár

1876-ban az első hazai öntözési statisztika, és hatására

1878- ban létesült az első állami kísérleti öntözőtelep Pékla-pusztán (a Sztapár—újvidéki csatorna mentén).

1879— 1919 között a Kultúrmérnöki intézmény jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. Az öntözésre berendezett területek kiterjedését 26 937 kh berendezésével 45 412 kh-ra növelte. A helytelen agrotechnika és a „vasárnapi öntözés" korlátái miatt azonban az öntözéses gazdálkodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és 1916—

1918-ban már csak 4—5000 kh üzemelt.

1885 : XXIII. te. a vízjogi törvény — a malmok vízhasználati elsőbbségének elismerésével — csak a vasárnapi öntözés lehetőségét biztosította.

1885-ben alakult az Orsz. Halászati Egyesület a magyar halászat újjászervezése érdekében.

1887-ben szervezték meg az Orsz. Halászati Felügyelőséget (Előzménye: az orsz. halászati felügyelői állás szervezése 1884-ben).

1888 : XIX. te. a halászati törvény

1892- ben épült az első Poirée-rendszerű tűsgát Magyarországon a Ber- zaván, Bereg megyében.

1890-ben épült a gyulai fehér-körösi duzzasztógát (Poirée-rendszer).

1890-ben alakultak az első halászati társulatok.

1893- ban létesült az első ivadéknevelő telep Vácott.

1899-ben jelent meg Kolossváry Ödön: „Alföldünk öntözése” c. munkája.

1899- ben indult meg a „Halászat” c. szaklap.

1900- ban a magyar rizstermelők aranyérmet nyertek a Párizsi Világkiállításon.

1901- ben kezdte meg működését a békéscsabai kísérleti (szikes) rétöntözőtelep.

1909-ben kezdte meg működését a balatonkiliti bolgárrendszerű öntözőtelep.

1922-ben esőztető öntözési kísérleteket kezdtek Gödöllőn.

1925 : XLIII. te. A halászati törvény módosítása.

1926-ban létesült a Balatoni Biológiai Állomás Tihanyban.

1930-ban Sajó Elemér Emlékirata nagyszabású programot adott az öntözéses gazdálkodás korszerű fejlesztésére és a Tiszántúl öntözésének előkészítésére.

1933-ban létesült a Szeged Fehértó-i, és 1934-ben a Hortobágyi Tógazdaság.

1932-ben kezdődtek meg a kerekegyházi öntözőrendszer öntözőhajós kísérletei.

1936—1942-ben épült a Körösvölgy öntözővízellátásának biztosítására a Békésszentandrási Duzzasztómű.

787